A családi házaknál jelentős piaci kilengéseket az elmúlt években nem igazán tapasztaltunk, az árakat és a tranzakciószámot - a többi lakástípussal szemben - itt nem befolyásolta például a befektetési célú vásárlások felfutása. Ugyanakkor az elmúlt években tapasztalt általános és extrém mértékű áremelkedés, valamint a vidéki használt lakások vásárlására is fordítható falusi csok (családi otthonteremtési kedvezmény) megjelenése érezhetően több vevőt mozdít a családi házak felé - mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Az árnövekedésben jelentősek a különbségek az egyes ingatlantípusoknál: amíg az ingatlanpiac slágertermékénél, a panellakásoknál vidéken és a fővárosban is egyaránt 22 százalékos volt a növekedés, a családi házak mindössze 3,7 százalékkal drágultak országosan tavaly január-szeptemberben.
Egyértelmű forgalomnövelő hatása volt a falusi csok júliusi bevezetésének is, amelynek értelmében 2468 településen, legfeljebb 5 millió forint értékben lehet állami támogatást igénybe venni ingatlanvásárlásra, valamint ugyanennyit bővítésre és korszerűsítésre. A növekvő vevői érdeklődés szempontjából fontos változás 2020-tól az is, hogy saját lakhatási célú lakásépítésnél és a bővítési, korszerűsítési munkálatoknál, a falusi csok által érintett kistelepüléseken 5 millió forintig áfa-visszatérítés is igényelhető. Így az ebben a szegmensben keresők előnyben vannak az értékesítési céllal épített családi házak vevőivel szemben, akiknek ettől az évtől újra 27 százalékos áfával kell kalkulálniuk.
A megnövelt áfa nyomán ugyanakkor várhatóan nemcsak az építkezések száma csökken, de munkaerő is felszabadul, tehát csökkenhetnek az építtetők költségei, vagy ha ez nem is lesz szembetűnő, könnyebben lehet majd kivitelezőt találni. A könnyebben hozzáférhető és esetleg olcsóbb munkaerő pedig - a vidéki kistelepüléseken elérhető támogatásokkal együtt - kedvezhet a saját célú vidéki családi házas építkezéseknek, bővítéseknek és korszerűsítéseknek is - tette hozzá Valkó.