Az építőipari kilátásokat egyetlen számba sűrítő építőipari bizalmi index értéke decemberben egy ponttal nőtt. A mutatót a GKI a rendelésállomány megítélése valamint a foglalkoztatott létszám várható alakulására vonatkozó várakozások alapján számítja, értéke +100 és -100 között változhat.
Az elmúlt három hónap termelési helyzetének megítélése decemberben - a szezonálisan kiigazított adatok alapján - nem változott az előző hónaphoz képest. A nyers, azaz a szezonálisan nem kiigazított adatok enyhe romlásra utalnak: decemberben a cégek 20 százaléka növekvő, 27 százaléka csökkenő termelésről számolt be. Novemberben ugyanez a két arány rendre 18 és 23 százalék volt. Amíg magasépítő cégek helyzetértékelése decemberben némileg romlott, addig a mélyépítőké valamelyest javult. E téren a középvállalatok (azaz az 51 és 250 fő között foglalkoztatók) most is jóval elégedettebbek, mint a kisebb cégek - állapítja meg a GKI.
Építőipari bizalmi indexek (szezonálisan kiigazított adatok)
Egy évvel ezelőtt az elmúlt időszaki termeléssel kapcsolatosan a jelenleginél valamivel nagyobb volt az elégedettség: 2015 decemberében a növekvő és csökkenő termelésről beszámoló cégek aránya egyaránt 24-24 százalék volt.
Csúcson a jövőbeli munkák megítélése
A rendelésállományok értékelése decemberben is javult (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). E mutató értéke 12 havi csúcsra jutott. A szezonálisan nem kiigazított adatok nagyon enyhe pozitív változást mutatnak az előző hónaphoz képest: decemberben a válaszadó vállalkozások 19 százalék számolt be magas, 35 százalékuk pedig alacsony rendelésállományról. Ugyanez a két arány novemberben is és egy évvel ezelőtt, 2015 novemberében is 17 és 35 százalék volt. Ez év decemberében mind a magasépítő, mind a mélyépítő cégek értékelése a korábbinál kedvezőbbé vált.
Mi vár a munkavállalókra?
A foglalkoztatási várakozások - a novemberi jelentős javulás után - decemberben negatívan korrigáltak (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). A nyers adatok is némi negatív változást jeleznek. A decemberi felmérés eredménye szerint a létszám bővítésére a válaszadó cégek 8 százaléka, annak csökkentésére 24 százalékuk készül. Novemberben ugyanez a két arány rendre 7 és 18 százalék volt. E téren a magasépítők kilátásai romlottak, viszont a mélyépítőké javultak - a két szakágazat között ebből a szempontból csaknem eltűnt a különbség.
Az egy évvel ezelőtti a foglalkoztatási tervek a jelenleginél jóval borúlátóbbak voltak: 2015 decemberében a létszám bővítésére illetve csökkentésére a válaszadó cégek 7 illetve 29 százaléka számított.
Csúcson az áremelési várakozások
Nagyot ugrottak decemberben az értékesítési árak emelkedésére vonatkozó várakozások a szezonálisan kiigazított adatok szerint. E mutató értéke 10 éves csúcsra jutott. Mindazonáltal a válaszadók kétharmada a közeljövőben még így is stagnáló árszintet vár. Az áremelést tervezők aránya (26 százalék) lényegesen meghaladja az árcsökkenést valószínűsítők arányát (5 százalék). Ugyanez a két arány novemberben 11 és 5 százalék, tavaly decemberben 7 és 11 százalék volt.
Miért nem bővül jobban az ágazat?
Amellett, hogy ma már a munkaerőhiány a hazai építőipar legfontosabb problémája, újra előretört, és a 2014-es szintre pattant vissza a kereslet hiányának említési gyakorisága is a termelés bővítését korlátozó tényezők sorában. A vevők fizetési fegyelme 2014 óta fokozatosan javul, de minden negyedik válaszadó számára ez még ma is komoly probléma. Az állami magatartás kiszámíthatatlanságának negatív hatását manapság némileg többen érzékelik, mint egy évvel ezelőtt.
A magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélése az építőipari termelők körében decemberben az előző hónaphoz képest enyhén javult (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). A szezonálisan kiigazítatlan adatok is kedvező változást jeleznek: a derű- és borúlátók aránya decemberben 19-19 százalék, míg novemberben 12-19 százalék volt.