Nyithatok-e Bécsben cukrászdát? – így szólt a valójában igencsak keveseket égető század eleji dilemma, ami az óriásplakátokról köszönt ránk 2003-ban, a Magyarország uniós csatlakozásáról szóló népszavazás kormányzati kampányában. Már akkor is sokan megmosolyogták a kérdést, de a burkolt ígéret hatásos volt, hiszen Magyarország immár mintegy húsz esztendeje az Európai Unió tagja.

Veszélyben a mákos rétes?

A Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása ügyében megtartott országos népszavazás kérdése így hangzott: „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?” A választópolgárok 2003. április 12-én feleltek a felvetésre, amikor is a szavazás napján 45,62 százalékos részvételi aránnyal közel 84 százalékos arányban támogatták a belépést.

A népszavazás előtt a Medgyessy-kormány állami támogatásban részesítette a csatlakozást támogató szervezeteket, ellentétben az ellenzőkkel, akik nem kaptak dotációt saját szempontjaik hangoztatására. 2002 novemberében megalakult az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány, amely propaganda-rendezvényekkel és egy telefonos információs vonallal igyekezett a lakosság belépéstől való félelmét mérsékelni. Ugyanis voltak aggodalmak, mert elterjedt például az a hír, hogy az EU bürokráciája be fogja tiltani Magyarországon a háztáji disznóvágást és a máktermesztést.

A kampány és a szavazás azonban sikeres volt, és Magyarország tényleges csatlakozására végül 2004. május 1-jén került sor Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia társaságában.

Nézzük, mi a helyzet manapság az osztrák főváros ingatlanáraival, van-e esélyünk cukrászda tulajdonossá válni?

Rendületlen a bécsi ingatlanpiac

Az orosz–ukrán háborút kísérő gazdasági krízis az osztrák ingatlanpiacot is jelentős fékezésre kényszerítette az emelkedő kamatok, az infláció és az energiaárak miatt. Mindazonáltal nagy visszaeséssel a szakértők sem számolnak, ugyanis a kínálat szűkös, a kereslet viszont nagy.

A bécsi lakásárak tehát köszönik, jó erőben vannak – hangsúlyozzák az osztrák jegybank (ÖNB) második negyedévre vonatkozó adataira hivatkozva a Raiffeisen Bank elemzői. 

Bár a tavalyi utolsó negyedévi, előző negyedévhez képest 1,9 százalékos árcsökkenés nyomán sokan a szabadesés beindulásától tartottak, az év eleji mindössze 0,4 százalékos csökkenést követően a második negyedévben az ingatlanárak stagnáltak, mindössze alig 0,2 százalékkal mérséklődtek országos szinten az előző negyedévhez képest.

Bécsi lakás 2,5 millió forintos négyzetméter-áron

A becsingatlan.com adatbázisa alapján most egy olyan lakást mutatunk be olvasóinknak az osztrák főváros ingatlanpiaci kínálatából, ami magyar mércével, Budapesten sem minősülne luxusnak. Egy teljes körűen felújított 3 szobás, 77 négyzetméteres lakásról van szó Bécs 19. kerületben, voltaképpen egy barakk-épületben:

Kép: becsingatlan.com

A leírása szerint "a sok ablaknak köszönhetően rendkívül világos lakásban egy tágas nappali, 2 hálószoba, egy fürdőszoba található. Ezen kívül egy külön bejáratú WC, egy tárolóhelyiség áll rendelkezésre. A konyha új bútorokkal és konyhagépekkel felszerelt. A fürdőszoba tusolóval, mosdókagylóval és mosógép-csatlakozóval ellátott. A lakás prémium anyagok használatával teljes felújításon esett át. A lakószobákban faparketta, a többi helyiségben járólap lett lefektetve. Új belső ajtók is beépítésre kerültek. A TV, internet és egyéb csatlakozók újra lettek telepítve. A 19. kerület Bécs egyik legelőkelőbb, egyik legkeresettebb kerülete, a város külső „Rózsadombjának” számít". 

Az ára 489 000 €, vagyis mintegy 191 000 000 Ft. Igen, jól olvassa: 77 négyzetméter, százkilencvenegy millió forint, ami közel 2,5 millió forintos négyzetméter-árat jelent.

Átlag alatti teher ez, hiszen a Bloomberg friss adatai szerint egy bécsi lakás átlagos ára májusban 7 084 €, vagyis 2 762 760 Ft.

Jövedelmi különbségek

Végül pedig lássuk a bécsi és a budapesti keresetek közötti különbséget.

Összehasonlítottuk Budapest és a környező fővárosok megélhetési költségeit

Kivétel nélkül minden uniós tagállamban tízből több mint hét válaszadó nyilatkozott úgy, hogy aggódik a megélhetési költségek emelkedése miatt, mégpedig olyannyira, hogy az emelkedő energia- és élelmiszerköltségek életkortól, nemtől, iskolai végzettségtől vagy szociális háttértől függetlenül minden csoportban bizonytalanságot ébresztettek. Bővebben >>>

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerin a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke manapság 391 500 forint, ezt kell az eszünkbe vésni, amikor összehasonlításképpen elmondjuk, hogy a Numbeo weboldal információs adatbázisa szerint Bécsben a nettó átlagkereset napjainkban 2 769 €, ami átszámítva 1 079 910, azaz egymillió-százhuszonháromezer-hétszázötvenöt forint.

Egy átlagos bécsi polgárnak tehát 176 havi fizetéséből jön ki egy átlagos 77 négyzetméteres bécsi lakás. Egy átlagos budapestinek azonban egy ugyanekkora budapesti lakásért kevesebbet, mindössze 169 havi fizetését kellene beáldoznia. (Cikkünk írásakor a budapesti négyzetméterenkénti átlagár 858 292 Ft.)

Vagyis elmondható, hogy csakugyan drágák a bécsi ingatlanok, különösen egy magyar vevőnek.

Annak, aki cukrászdára vágyik

Ha valaki az elmondottak ellenére mégis bécsi cukrászdára vágyik, találtunk az osztrák főváros kereskedelmi ingatlankínálatában bécsi cukrászdát, 200 ezer euróért. 

Korai azonban a relatív olcsóság fölött érzett öröm, mert ez a mintegy 78 millió forint nem az ingatlan vételárát, hanem a 28 férőhelyes kávézó bérleti jogának átadását jelenti.