„Meghozta a várva várt ingatlanpiaci fellendülést 2024 első féléve, ugyanis a megújult otthonteremtési támogatásoknak, a kedvező kamatkörnyezetnek és a gazdasági helyzet javulásának köszönhetően jelentősen megugrott az ingatlanvásárlási kedv. Az ingatlanközvetítő becslése szerint 61 646 adásvétellel zárult az első félév a hazai ingatlanpiacon, ami 40 százalékos emelkedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest” – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.
A kereslet élénkülésével és a tranzakciószámok emelkedésével az árak is szintet léptek, a Duna House országos értékesítési adatai alapján
2023 első félévéhez képest 12 százalékkal, 44,5 millió forintra nőtt az ingatlanvásárlásra fordított átlagos összeg Magyarországon, a négyzetméterárak ezzel megegyező mértékben változtak, az egy négyzetméterre jutó átlag kiadás 562 ezer Ft lett az idei év első féléves adatai szerint.
„Annak ellenére, hogy jelentős szeletét, 29 százalékát fedik le a hazai ingatlanpiaci forgalomnak a fővárosi tranzakciók, mégis, mindössze 4 százalékos áremelkedést mutatnak az ingatlanközvetítő adatai a területen. 2024 első hat hónapjának adásvételei szerint Budapesten megközelíti az 59 millió forintot az otthonteremtésre áldozott összeg, négyzetméterárak tekintetében szintén 4 százalékos emelkedést követően 908 ezer Ft/m2-nél állt meg az átlag, ami épp a duplája a vidéki területeken mért normának (453 ezer Ft/m2). Vidéken az ingatlanvásárlásra költött összeg átlagosan 38,5 millió forint volt idén” – tette hozzá a szakértő.
Az átlagok után következhetnek az első félév legjei. Széles skálán – 22 ezer forinttól egészen 2,6 millió forintig – mozgott 2024 első hat hónapjában az otthonteremtés során az egy négyzetméterre jutó költség, míg teljes vételár tekintetében a minimum 2 millió forint volt, amit egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei, felújítandó házért adott a vevő, a legmagasabb áron tulajdonosra talált ingatlan pedig egy fővárosi, II. kerületi, újépítésű luxusvilla volt, amely 1,15 milliárd forintért kelt el.
Országosan, a Duna House közreműködésével köttetett adásvételek 43 százalékban családi házra, 37 százalékban téglaépítésű lakásra szerződtek a vevők, az ügyfelek 13 százaléka panellakást vásárolt.
A legmagasabb áron – 68 millió forintért – értékesített fővárosi panellakás egy 73 négyzetméteres, nagyon jó állapotú ingatlan, amely a III. kerületben helyezkedik el, négyzetméterenként 931 ezer forintért kelt el.
Vidéken egy gödöllői, 62,3 millió forintért értékesített, nagyon jó állapotú lakótelepi lakás lett a rekorder, amely 1 millió forintos négyzetméteráron talált gazdára. Négyzetméterárak tekintetében egy zuglói, 46 négyzetméteres, jó állapotú lakás vezeti a sort, amelyért 1,1 millió forintot fizetett a vevő, vidéken pedig a már említett gödöllői házgyári lakás a csúcstartó. Panellakásra négyzetméterenként a legkevesebbet egy salgótarjáni, 28 négyzetméteres, jó állapotú lakásért fizetett a vásárló, amely 214 ezer forintos egységáron kelt el, míg a fővárosban a legkedvezőbb árú házgyári lakásért is több mint a dupláját, 500 ezer forintot kellett fizetnie az új tulajdonosnak négyzetméterenként.
A fővárosi téglaépítésű lakásokat preferáló otthonteremtők 7 millió forint és 750 millió forint közötti ingatlanértékben szerződtek, a négyzetméterárak 350 ezer és 2,6 millió forint közötti intervallumban mozogtak 2024 első felében. Vidéken 6-190 millióig terjedt az ingatlanvásárlásra fordított összeg, négyzetméterenként 113 ezer és 1,9 millió forint között húzódott a határ.
A legtekintélyesebb alapterülettel (747 m2) egy Szentendre közeli, 5 hektáros birtokon, 1820-ban épült, felújítandó állapotú épület rendelkezett. A főépületért és a melléképületért, valamint a birtokért 280 millió forintot fizetett a vevő, ami 322 ezer forintos négyzetméterárat jelent. A skála másik végét vizsgálva, egy 12 négyzetméteres minilakás szerezte meg a legkisebb ingatlan címet az idei első félévben. A lakás jó állapotú és 15 millió forintért, vagyis 1,2 millió forintos négyzetméteráron kelt el.
A Duna House ügyfelei körében a tavalyi évhez képest idén keresettebbek a modern és fenntartható újépítésű épületek, a vásárlók 6 százaléka választott új ingatlant, ugyanakkor mindössze a vevők 1 százaléka szerződött olyan házra vagy lakásra, amely legkorábban csak 1-2 év múlva lesz birtokba vehető. Továbbra is keresettek ugyanakkor a nagyobb múlttal rendelkező otthonok, az összes adásvétel 9 százalékban 100 éve, vagy annál is régebben épült ingatlan szerepelt. Az idei első félévben egy kőszegi, 1780-ban épült műemlék jellegű társasház egyik lakása érdemelte ki a legkorosabb ingatlan címet. A nagyon jó állapotú, 85 négyzetméteres lakásért mindössze 39,5 millió forintot fizettek.