Bár az országon belüli migráció kevésbé jellemző a magyarokra, mégis egy jobb lehetőségeket kínáló állás, iskolaválasztás, továbbtanulás, egészségügyi vagy családi okok miatt könnyedén előfordulhat, hogy egy másik országrészben szeretne letelepedni az érdeklődő. 

A KSH legfrissebb adatai szerint

  • a népesség zöme, 38 százaléka a keleti országrészben,
  • míg 32 százalékuk a fővárosban, illetve Pest vármegyében lakik
  • és az ország teljes lakosságának mindössze a 30 százaléka él hazánk nyugati felén, vagyis a Dunántúlon. 

A 2022-es népszámlálás adatai alapján a dunántúli területen elhelyezkedő 9 vármegye székhelye közül a legnépesebb Pécs, amely 139 ezer főnek ad otthont. A vármegyeszékhelyek körében, kivétel nélkül mindenhol csökkent a népesség a 2011-es népszámlálás adataihoz képest. „A tágasabb teret és természetközeli környezetet biztosító, nagyobb városok agglomerációs területeinek népszerűsége a járványidőszakban tapasztaltaknál ugyan mérsékeltebb, de továbbra is kiemelten keresettek az otthonteremtő családok körében az ilyen területek, részben ez magyarázza a vármegyeszékhelyek népességének csökkenését” – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. A legcsekélyebb, 1,5 százalékos mértékben a második legmagasabb lakosságszámmal (127 ezer fő) rendelkező, Győr vesztett állandó lakóiból.

Győr-Moson-Sopron vármegye székhelye az idei évben az árak tekintetében is élre került, ugyanis 724 ezer forintos átlagos négyzetméterárával kiérdemelte a legdrágább nyugat-magyarországi vármegyeszékhely címet.

Győrben a tavalyi év értékesítési adataihoz képest 47 százalékkal emelkedett az egy négyzetméterért fizetett átlagos ár,

amit a nagyon jó állapotú és ennek köszönhetően magasabb értéket képviselő ingatlanok iránti erős kereslet is magyaráz. Ingatlanvásárlásra a településen átlagosan 47,5 millió forintot költöttek a vevők, ingatlanméret tekintetében az élhető, 66 négyzetméter jelenti az átlagot.

A négyzetméterárakat illetően a Duna House idei tranzakciói szerint a Balaton közeli Veszprém került a második helyre a dunántúli vármegyeszékhelyek között, itt a tavalyi adatokhoz képest 15 százalékkal, 676 ezer forintra nőtt az átlag. Az otthonteremtés átlagos ára 44,4 millió forint volt, a szintén 66 négyzetméteres ingatlanok esetében. A településen új tulajdonosra talált ingatlanok 85 százaléka lakás, az értékesített lakások több mint fele, 54 százaléka téglaépítésű volt.

Lakosságszámban a veszprémihez közelítő Zalaegerszeg került a nyugat-magyarországi TOP3 vármegyeszékhely dobogójának legalsó fokára. Zala vármegye központjában tavalyhoz képest 18 százalékos emelkedést követően, 592 ezer forintos átlagos négyzetméteráron lehetett az idei évben ingatlant vásárolni, ami 66 négyzetméteres élettér esetén átlagosan 38,9 millió forintos kiadást jelentett az itt letelepedő vevők számára. Zalaegerszegen 74 százalékkal szintén a lakások iránt volt a legjelentősebb az érdeklődés, itt azonban még erősebb 90 százalékos volt a téglalakások népszerűsége.