A szünidő és a nyaralási szezon lezárultával időnk 70-90 százalékát ismét zárt, rosszul szellőző terekben töltjük. A Wavin kutatása szerint a magyarok 80 százaléka a koronavírus megjelenése óta fontosabbnak tartja a beltéri levegőminőséget, kétharmaduk azonban nem használ semmilyen beépített légszűrő vagy szellőztető megoldást. Pedig a beltéri levegő minőségét és páratartalmát nem csak az irodákban és bevásárlóközpontokban, hanem otthon is energiahatékonyan szabályozhatjuk gépi lakásszellőztető rendszerekkel – kezdi közleményét a szellőztetési megoldásokkal foglalkozó cég.

A levegőminőség kérdése most a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatt még aktuálisabb kérdéssé vált. Az emelkedő közüzemi díjak miatt sokan fordítanak nagyobb figyelmet a szigetelés megoldására (a piacon nő a kereslet a szigetelőanyagok iránt, ezek ára viszont egyre inkább csökken). Az energiahatékonyságot javító felújítások azonban azzal járnak, hogy romlik a lakásokon belül a levegő minősége, mivel romlik a szellőzés. Mindez egészségügyi kockázatokkal is jár, hiszen a lakótérben felhalmozódó szennyeződések, így a por, a pára, illetve a gőzök, illatok és pollenek – melyek régen az épület apró résein, vagy az ablakok ellenőrizetlen nyitásával távoztak – most többnyire bent maradnak a lakásban. Így kialakulhat egy kellemetlen, olykor veszélyes tünetegyüttes, az ún. egészségtelen épület szindróma (Sick building syndrome - SBS).

A Wavin kutatása szerint minden második magyar érintett lehet, hiszen a válaszadók 50 százaléka észlel magán olyan tüneteket, amelyek a rossz minőségű beltéri levegőből adódhatnak. A felmérésben résztvevők 30 százaléka szárazságérzésre, 12 százaléka fáradékonyságra, 8 százaléka pedig fejfájásra panaszkodik. A kutatás tanúsága szerint a rosszul szellőztetett otthonokban felerősödhetnek az allergiás és asztmás panaszok, vagy éppen a magas, akár 70 százalék feletti beltéri páratartalom okoz kellemetlen közérzetet.

A gond az, hogy a rezsicsökkentés miatt emelkedő háztartási kiadások miatt kevesebbet szellőztetünk majd, továbbá az emberek spórolni próbálnak azon is, hogy gépi szellőztetést vegyenek igénybe. Eleve kevesen használtak ilyen berendezéseket: a magyarok közel kétharmada nem használ semmilyen levegőminőséget befolyásoló beépített megoldást, míg 36 százalékuk legalább pára- és/vagy szagelszívóval rendelkezik. Az energiahatékonysága miatt is egyre népszerűbb vezérelt gépi szellőztetőrendszert a magyar válaszadók mindössze két százaléka használja.

Van olcsó, sőt hatékony megoldás

A Wavin szerint viszont olyan megoldás, amely nem növeli jelentősen az energiafelhasználást, de javít a levegőminőségen a belterekben. A Vezérelt Gépi Szellőztetőrendszer (VGSZ) lényege, hogy az elhasználódott belső levegőt kivezeti a helyiségekből, és ezzel egyidőben bevezeti a megfelelő mennyiségű, már szűrt, tisztított friss levegőt a lakótérbe. Egyes modelleknél még a beáramló levegő páratartalma is szabályozható. A vezérelt gépi szellőztetés hővisszanyerő funkciójának köszönhetően jelentősen növelhető az otthonok energiahatékonysága, sőt, a rendszer felületfűtés-hűtéssel kombinálva további energiamegtakarítást tesz lehetővé. Ráadásul az egység teljes elektromos fogyasztása néhány Led-izzó energiaigényével ér fel, hiszen kizárólag a ventilátorok működtetéséhez szükséges elektromos áram.

A gépi szellőztetés az épületek okosvezérlésébe is integrálható, így egy applikáció segítségével akár távolról is ellenőrizhetjük otthonunk levegőminőségét.

A WHO szerint az egészséges és kényelmes környezetnek, így a megfelelő beltéri levegőminőségnek köszönhetően akár 8 százalékkal is hatékonyabb lehet az otthoni munka vagy tanulás.