A házastársak tartoznak a banknak 26 millió forinttal, amit szeretnének idő előtt visszafizetni - így kezdődik a Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent egyik jogeset. Miután van egy üzlethelyiségük - a bank jelzálogával terhelve - és arra vevő is 18 millióért, az előtörlesztés teljes összegét felveszik egy takarékszövetkezettől.
Az üzlethelyiségen zálogjoga van a banknak, azt csak akkor lehet eladni, ha a bank kiadja a zálogjogra a törlési engedélyt, amit ezúttal elmulaszt megtenni, hiába kapta meg a pénzét.
Az üzlethelyiség vevője az Új Széchenyi-terv program keretéből akarja megvenni az üzletet, ezt nem teheti meg (hiszen zálogjog van az épületen), így a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. a késedelem miatt felmondja a támogatási szerződést.
A jogesetből az nem derül ki, hogy a bank miért nem adta ki a jelzálog törlési engedélyét, az viszont igen, hogy a házaspár kiperelte belőlük. Miután a per évekig tartott, az üzlethelyiséget már csak 13 millióért tudták eladni. Ekkor indult az újabb per, amelyben a házaspár a 18 millió és a 13 millió forint különbözetét, azaz 5 millió forintot követelt a banktól.
Az elsőfokú bíróság simán megítélte az 5 milliót a házaspárnak, miután bizonyítani tudták az eredeti, 18 milliós és a végleges 13 milliós eladási árat. A bank fellebbezett, de a másodfokú bíróság jogerősen elmarasztalta 5 millióra. Ezt követte a felülvizsgálat a Kúrián, de ott is veszített a bank.