Hetek óta zajlik a találgatás a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a kormány tervezetéről, amely azt célozza, hogy a hosszú távú megtakarítások egy része átcsoportosítható legyen lakáscélú felhasználásra. A részletek nem véglegesek, de a Pénztárkonferencián felszólalt Kovács Zsolt miniszteri biztos, aki végre a főbb támpontokat bemutatta.

A kormányzati szándék tehát a nyugdíjcélú pénzek mobilizálása a lakáscélú felhasználásra. Annyi történt eddig, hogy a törvénytervezetet pénteken megküldték a pénztárak és az MNB felé.

Amit el szeretnének érni, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokból 300 milliárd forint kerüljön át lakástranzakciókra, ez 30000 tranzakció finanszírozásában játszhat szerepet.

Az intézkedés januártól lépne életbe és csak egy évre szólna. Ez az időablak lehetővé tenné, hogy lakáscélra (építés és felújítás) és hiteltörlesztésre is igénybe lehessen venni az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő összes megtakarítást. Az adókedvezmény mentes lenne a felső korláttól. 

A 300 milliárd forint jelentős összeg, hiszen 2142 milliárd forint van most önyp-kben.

Az NGM azzal indokolt, hogy a hosszú távú öngondoskodás a magyarok számára az a lakástulajdont jelent, a saját ingatlanban élők aránya 91 százalék – ez a kulcs az NGM szakértője szerint, aki szerint, ha egy magyar állampolgár szabad pénzhez jut, az ingatlan az első, amiben elkezd gondolkodni.

Ennek jele, hogy inflációs és háborús környezet ide vagy oda, elég hamar lendületbe jöttek 2024-ben a lakáspiaci tranzakciók. Ez egyértelmű sajátosság, amit az öngondoskodással foglalkozó piaci szereplőknek figyelembe kell venniük. 

Szerinte a pénztárakra ez a jellemző: csökkenő taglétszám, növekvő érdektelenség.

A magyar nyugdíjcélú öngondoskodás akkor lenne jó, ha a járadékot kapók aránya nem lenne marginálisan alacsony. Tehát ebből az következik, hogy az önyp-befizetők nagy része valójában nem is nyugdíjcélra gyűjt. Hanem valami másra (ezt a pénztárak persze másképp látják). Évente 30 ezer pénztártag megy nyugdíjba, ebből mindössze 1000 fő a járadékos. 

Az NGM szerint ingatlanból is lehet jobb időskori megélhetés: például ingatlanvásárlás saját vagy utódok részére, vagy bérbeadási céllal, nyugdíjkiegészítésként. 
A tárcánál úgy látják, hogy a pénztárak kifizetései is nagyrészt ingatlanpiacon találnak helyet, bár konkrét mérések erre nincsenek. A felszabaduló pénzek tehát az ingatlanpiacra mennek - magyarázta a konferencia hallgatóságában komoly zúgolódást kiváltó törvénytervezetet az NGM miniszteri biztosa.