Jó ideje a munkaerőhiány a hazai építőipar legégetőbb gondja, a GKI havonta készülő építőipari bizalmi indexében a termelés bővítését korlátozó tényezők között elsöprő fölénnyel első a szakemberhiány a termelés bővítését korlátozó tényezők sorában.

Ingatlanfejlesztők, építőipari szakmai szervezetek, építtetők egyaránt napi szinten panaszkodnak, hogy az újra beindult lakáspiacon azért fognak csúszni az átadások, mert nincs elég szakmunkás, hatalmas a kivitelezési kapacitáshiány.

Egy szektor, ahol az időseket is várják

Akkora a szakemberhiány, hogy - sok más szektoroktól eltérően - az építőiparban az idősebb munkavállalók is piacképesek, sőt, egyes területekre, például projektmenedzseri, építésvezetői feladatokra vagy légtechnikai szerelési munkára egyes cégek kifejezetten 50 pluszos munkaerőt keresnek - mondták el a legutóbbi Construmán berendezett munkaerőközvetítő standon.

A nehéz fizikai munkával járó építőipari állásoknál azonban érezhető a munkáltatók óvatossága, hogy vajon az idősebb korosztály hogyan tartja a lépést a fiatalokkal, ám a tapasztalatok szerint működőképesek az olyan vegyes brigádok, amelyekben az idősebbek már fogyatkozó fizikai erejét szakmai tapasztalataikkal pótolják. A Napi.hu által megkérdezett tanácsadók arra számítanak, a még tartózkodó cégeknek is rá kell jönniük előbb-utóbb, hogy az idősebbek bevonása nélkül nem fenntartható a rendszer.

Az ÉVOSZ vezetői megerősítették: az építőiparban egyáltalán nem számít a kor, a cégvezetők minden olyan jelentkezőt - kortól függetlenül - felvesznek, aki képes ellátni a feladatot, csak jöjjön, mivel nemhogy fiatal, hanem ötvenes, hatvanas jelentkezőkkel sincsenek elkényeztetve.

Ennyivel hatékonyabb egy osztrák szakmunkás

Az összes építőipari szakma hiányszakma, s mivel az építések mintegy 60 százaléka a fővárosban és az agglomerációban koncentrálódik, itt különösen feszítő a kapacitáshiány - számolt be Koji László ÉVOSZ-elnök. Ráadásul nem csak mennyiségi, hanem hatékonysági hiány is kialakult, hiszen ugyanazt a termelési értéket egy osztrák szakmunkás 8, egy magyar pedig 12 óra alatt állítja elő.

Az okokat a munkaszervezési, előkészítési, informatikai különbségekben kell keresni. Az osztrák szakmunkás ugyanis a magyar társánál sokkal magasabb készültségi fokú, az élőmunkát megtakarító anyagokkal és élőmunkát kiváltó eszközökkel, szerszámokkal dolgozik. Magyarországon az elmúlt tíz évben nem sokat fejlesztettek az építőiparban, kevés hatékonyságnövelő beruházás volt, ez pedig meglátszik a különbségen - hangsúlyozza Koji. Véleménye szerint nem lehet tovább halogatni a fejlesztéseket, mert az élőmunkát kiváltó eszközök, gépek és anyagok nélkül még a béremeléssel és a képzési programokkal együtt sem lesz elég szakmunkás a szektorban.

A napról napra erősebb hiány a fizetőképes keresletnél gyorsabb ütemben veri fel az árakat: míg két éve egy szakmunkásnak napi 10 órára nettó 8 ezer forintot, ma 12-15 ezer forintot fizetnek, a betanított munkás két évvel ezelőtti 7 ezer forintja 10-11 ezerre, a segédmunkásé 6 ezerről 8-9 ezerre nőtt - sorolta a az aktuális béreket Böröczffy István, az ÉVOSZ kisvállalkozói tagozatának elnöke. Ráadásul a szakmunkáshiány miatt sok cég már nem mer kivitelezési megbízást elvállalni, ezért projektvezetésre, tanácsadásra állnának át többen. Csakhogy az a terület sem problémamentes, kellő számú mérnök híján - ők pedig építésvezetőként a toborzócég szerint 6-800 ezer forintos havi bruttó bérre és sok állásajánlatra számíthatnak.

Gyorsított képzés jöhet

A munkaerőhiány csökkentéséhez a béremelésen és a hatékonyságjavításon túl elengedhetetlen a szakképzés fejlesztése. Emiatt az ÉVOSZ jelenleg egy olyan konstrukción dolgozik, amely amellett, hogy megrövidítheti a szakképesítéshez vezető utat, egyúttal munkát is biztosítana a jelentkezőnek. A munkába állás és a munkában tartás egyaránt cél, ehhez az elméleti képzőközpont funkciót vállaló cégekkel terveznek együttműködni, a programra korhatár nélkül jelentkezhetnek majd az érdeklődők - mondta Koji László.

Az új szakembergárda több lépcsőben alakulhat ki: az elképzelés szerint egy egyszerűsített, két hónapos okj-s képzés lenne az alap, ezt további két hónappal lehetne megfejelni. Első lépésben a programban résztvevő cégek igényei szerinti betanított munkásokat, például betanított kőműveseket képeznének, akikből később szakmunkás lehet, de már a képzés ideje alatt is dolgozhatnának és fizetést kapnának. A program költségeit pedig a tervek szerint állami és uniós források fedeznék - mondta Koji.