Nem lehet eleget beszélni a munkahelyi balesetek veszélyeiről és az elkerülés lehetőségeiről, hiszen noha nem az építőiparban történik a legtöbb munkahelyi baleset, ám a halálos és súlyos kimenetelű események számával éllovas az építési ágazat  - mondta az újságíróknak a munkahelyi egészséget és biztonságot fejlesztő, most elkészült  kiadványok bemutatásakor Koji László, az Építési Vállalakozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke.

A munkavállalóknak és a munkaadóknak külön-külön összeállított ismertető mellett nincsbaleset.hu címmel honlapot is indítottak, amelyen szakértőktől online kérhetnek tanácsot az érintettek. Az ismertetők mellett az ÉVOSZ programsorozatot szervez az ország különböző pontjain a munkahelyi biztonság javítása érdekében, a programokat és a kiadványokat egy 78 millió forintos, az MGYOSZ-szal és az Építő, Fa, és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetségével (ÉFÉDOSZ) közösen nyert  uniós pályázatból fedezik.

Kapcsolódó

Veszélyes üzem

A munkahelyi baleseti jegyzőkönyvekből kiindulva a balesetek 3,5 százaléka köthető az építőiparhoz, de a legtöbb halálos és súlyos következményekkel járó
baleset az építőiparban történik. 2017-ben összesen 816 építőipari baleseti jegyzőkönyv készült, ebből 21 volt halálos, 44 rendkívül súlyos következményekkel járt, és 13 csonkolásos balesetet regisztráltak. Becslések szerint a balesetek harmadáról nem készül jegyzőkönyv.Különösen veszélyesek a magasban, védőkorlát nélkül, illetve a réselt árokban végzett munkák, illetve a nyári szezon, amikorra a megbízások teljesítésének nagyobb része esik.

A balesetveszélyt rendkívül megnövelte az ágazat leterheltsége a kapacitások leköltése. A megrendelések teljesítéséhez ugyan most 60 ezerrel több fő áll rendelkezésre, mint az építőipar mélyrepülése idején, összesen 310 ezer a szektor munkavállalóinak a száma. azonban a hivatalosan foglalkoztatottak 90 százaléka segédmunkás, akik könnyebben szenvednek munkahelyi balesetet, mint a szakmunkások - magyarázta Koji László. A segédmunkások ilyen arányánál sokkal nagyobb felelősség hárul a mérnökökre, nem hagyhatják magára az építkezést, nem csak a balesetvédelem, hanem a szakmai színvonal és a határidő biztosítása miatt sem - jegyezte meg az ÉVOSZ elnöke.

Baleseti szempontból kockázatnövelő, hogy a szerződések teljesítéséhez szükség van a nyugdíjas korú munkaerőt visszahívására is, s bár ők nem szenvednek nagyobb valószínűséggel balesetet, mint a többiek, azonban baj esetén lassabban gyógyulnak. Emellett az ÉVOSZ számításai szerint a vendégmunkások száma 3000-3500-ra tehető, náluk a helyismeret, a helyben használt szerszámok, gépek, a hazai munkakultúra ismertének hiánya növeli a baleseti rizikót.

Az új kiadványokban mindkét célcsoportnak - munkáltató, munkavállaló - kiemelik a legfontosabb tudnivalókat, praktikus tanácsokkal segítik a biztonság növelését, ám az érintettek tudatosságára is szükség van a kockázatok csökkentéséhez. Különösen a mikro- és kisvállalkozásoknál kellene erre odafigyelni, ahol tőkeerő és létszám híján nem tudnak munkavédelmi szakértőt foglalkoztatni, illetve megfelelő munkavédelmi eszközöket, innovációt, gépeket alkalmazni s ebben a vállalkozói körben nagyobb is a munkahelyi balesetek rizikója - figyelmeztetett Koji László.

Fotó: Napi.hu/Szabó Dániel