Az építőipari termelői árak növekedési üteme Magyarországon 2007 és 2012 között kisebb-nagyobb mértékben, de elmaradt a fogyasztói infláció mértékétől. A dekonjunktúra a csak szerényen növekvő kivitelezési árakban is testet öltött.

A 2013-ban és különösen 2014-ben a mesterségesen leszorított infláció miatt a korábbi reláció megfordult és az építőipar termelői árak valamivel gyorsabban nőttek, mint a fogyasztóiak (ez utóbbiak 2014-ben valójában csökkentek).

Építőipari és építőanyag-ipari árindexek 2001-2014 (előző év=100)

Forrás: KSH
Kép: Kattintson!

Az építőipari termelők 2010-2011-ben érvényesíteni tudták áraikban az inputárak emelkedését, sőt, ez utóbbit némileg meghaladó áremelkedést produkáltak. Ezután fordult a helyzet: 2012 és 2014 között már az építőanyag-árak nőttek valamivel gyorsabban, mint a kivitelezésiek. Összességében az utolsó öt évben mindkét árindex relatíve alacsony szinten stabilizálódott - olvasható a GKI középtávú építőipari elemzésében.

Kissé másként alakultak lakásépítés költségindexei. A keresletcsökkenés hatására 2010-ben kisebb áresés, majd  2011-ben viszonylag enyhe ütemű növekedés következett be az új építésű lakásoknál. 2012-ben és 2013-ban már évente több mint 4 százalékkal nőttek az árak és 2015-ben is viszonylag tempós volt az drágulás.

Térségi összehasonlításban a hazai lakásépítési költségek nagyon gyorsan növekedtek. A 2014-es árszint hazánkban mintegy 12 százalékkal volt magasabb, mint 2010-ben. Ugyanakkor Lengyelországban és Szlovéniában gyakorlatilag stagnáltak az árak, Szlovákiában 2,3, Csehországban 3,6 százalékkal emelkedtek.

Az egyes építményfajták áralakulását jellemző indexek között az utóbbi időben nem igazán jelentősek a különbségek. A leggyorsabb áremelkedést 2008-2014 között a nagy- és kiskereskedelmi épületek építésénél regisztrálták.

Jellemző kivitelezési árak Magyarországon 2007-2014 (ezer forint/négyzetméter)

Forrás: GKI
Kép: Kattintson!

Az OECD és az Eurostat legfrissebb, azaz a 2013-as adatokon alapuló, 2014-es felmérése szerint, az egyes országokból származó, vásárlóerő-paritással korrigált építőipari árszinttel Magyarország tartósan a lista 25-26. helyén áll az Európai Unióban. A hazai árszint - ami az uniós átlagtól 46 százalékponttal marad el - nem különbözik jelentősen a horváttól és a bolgártól és számottevően magasabb, mint a román.

Nemzeti építési árszintek Közép-Kelet-Európában 2013-ban

Forrás:OECD, Eurostat felmérés
Kép: Kattintson!

A lakásépítés terén a legnagyobb a különbség a hazai és uniós árszint között: Magyarországon lényegében az uniós átlagárszint némileg kevesebb, mint feléért építenek új otthonokat. A nem lakáscélú magasépítés áraiban a különbség 46 százalékpont, míg a mélyépítés esetében mindössze 33 százalékpont. Azaz az árkonvergenciát illetően a mélyépítésben állunk a legjobban, e területen a legkisebb a különbség a hazai és az uniós árszint között.