Év elején kissé lefelé korrigált a GKI építőipari bizalmi indexe, a foglalkoztatási várakozások és a rendelésállomány értékelése alapján az ágazati rövid távú kilátásait egy számba foglaló mutató. Az Európai Unió támogatásával, 257 építőipari cég megkérdezésével végzett felmérés az egy hónappal ezelőttinél kissé borúsabb hangulatot jelez, de a nyári, ősz eleji időszaknál így is jóval kedvezőbb a kép. Januárban az építőipari bizalmi index értéke decemberhez képest enyhén (három ponttal) csökkent, a magasépítők kilátásai valamelyest javultak, a mélyépítőké viszont kedvezőtlenebbé váltak.

Az elmúlt három hónap termelési helyzetének megítélése januárban az előző hónaphoz képest enyhén romlott a szezonálisan kiigazított adatok alapján. Ezzel e mutató lényegében visszatért tavaly novemberi szintjére. A nyers, azaz a szezonálisan nem kiigazított januári adatok is csak nagyon enyhe negatív változást mutattak.

Kapcsolódó

A cégek 9 százaléka növekvő, 31 százaléka csökkenő termelésről számolt be, míg decemberben 8 és 28 százalék volt ugyanez a két arány. A magasépítők elégedettsége az év első hónapjában némileg csökkent, a mélyépítő cégeké viszont emelkedett.

A meglévő rendelésállományok értékelése januárban - havi alapon - picit romlott a szezonálisan kiigazított adatok alapján, s a nyers adatok is negatív elmozdulást jeleznek. Januárban a válaszadó vállalkozások 9 százaléka számolt be magas és 38 százaléka alacsony rendelésállományról. Ugyanez a két arány decemberben 14 és 30 százalék volt. Januárban a magasépítők elégedettsége nem változott, a mélyépítőké némileg csökkent.

A megkötött szerződésekkel biztosított termelési periódus átlagos hossza az építőipar egészében 2021 januárjában 4,7 hónap. Ez jóval kisebb érték az egy évvel ezelőtti 6,1 hónapnál és az egy negyedévvel ezelőttinél 5,7 hónapnál is.

Egyértelműen romlottak a foglalkoztatási várakozások az előző hónaphoz képest, ugyanakkor a nyers adatok enyhe pozitív változást jeleznek. Januárban a következő három hónapban a létszám bővítésére készült a cégek 14 százaléka, míg 10 százalékuk leépítést tervezett. Decemberben ugyanez a két arány rendre 9 és 12 százalék volt.

Nagyot ugrott januárban az előző hónaphoz képest az áremelési törekvések intenzitása, s a kiigazítás nélküli adatok is az áremelési szándékok növekedését mutatják: az áremelést tervezők aránya a decemberi 16 százalékról januárban 36 százalék nőtt, míg az árcsökkenésre számítóké 12 százalékról 6 százalékra csökkent.

A januári vállalati vélemények szerint a legfontosabb növekedési korlát a munkaerőhiány. A cégek harmadának gondot okoz a kereslet hiánya is. A vevők laza fizetési fegyelme is viszonylag széles kört (lényegében minden ötödik céget) érint negatívan. A kapacitás és anyaghiány jelentősége az utóbbi időben érezhetően csökkent.

A magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélése januárban lényegesen javult, azaz érezhetően csökkent a korábbi pesszimizmus. A nyers, azaz szezonálisan kiigazítatlan adatok is javulást jeleznek: a derű- és borúlátók aránya januárban 20 és 33, míg decemberben 10 és 49 százalék volt.