Az ÉVOSZ piacfelmérésében megkérdezett vállalkozások a jogos követelésük 92 százalékához jutnak hozzá a szerződésekben rögzített határidőkre, 8 százalékra növekedett a késedelmes fizetések száma. Úgy számolnak, hogy amennyiben ez a helyzet nem vesz kedvezőbb fordulatot, 2021 végére a késedelmes fizetések mögötti összeg elérheti a 360 milliárd forintot.
A késedelmes fizetések feléről a vállalkozásoknak az a véleménye, hogy tartós követeléssé válva bekerül a lánctartozások körébe, ami 180-200 milliárd forint közötti értéket érhet el, ha az év hátralévő részében nem javul a fizetési fegyelem.
A szövetség arra is felhívja a figyelmet, hogy a járvány miatt határidőcsúszásokra lehet számítani, különösen az épületépítéseknél és azon belül is az összetett, több szakma és élőmunka együttes teljesítését igénylő lakásépítéseknél és irodaberuházásoknál.
Akkora a drágulás, hogy módosítani kell a szerződéses összegeket
A költségkalkulációk ez év elejéig tarthatóak voltak, áprilistól azonban a kivitelezők jelentős építőanyag-ár emelkedéseket tapasztalnak, elsődlegesen az acélipari termékeknél, a szigetelőanyagoknál és a különböző ragasztóknál. A megkérdezett vállalkozások közül a közepes- és nagy cégek elkezdték keresni az olcsóbb, alternatív beszerzési irányokat, de sok folyamatban lévő, nagy átfutási idejű beruházásoknál várhatóan szükségessé válik a szerződéses összegek módosítása.
A szakszövetség tapasztalatai szerint a járványhelyzet a vállalkozások nagy többségénél megakasztotta a folyamatos szerződéskötési gyakorlatot. Továbbra is jellemző a kivárás az előkészített magánprojektek elindításánál. Az állami és önkormányzati beruházások előkészítése a múlt évben lelassult. Az idei első félévére várt közösségi építési beruházási ajánlatkérések, szerződéskötések nagyságrendje elmarad a várakozásoktól. A lakossági megrendelések, ami alapvetően a lakásépítés és lakásfelújítás területét jelenti, a várakozásoknak megfelelően alakulnak. A lakásépítéssel foglalkozó vállalkozások rendelésállományának volumene meghaladja a járványhelyzet előtti, 2019. év végi szintet.
Pozitív hatások
A megkérdezett vállalkozások szerint a Covid-19 a piaci nehézségek közepette esélyt jelent a megújulásra is. Hozzájárul az innovatív megoldások gyorsabb elterjedéséhez. Felgyorsult a külföldi innovációs gyakorlatok adaptálása az integrált információs rendszerek, a BIM területén, illetve egyéb digitalizációs területeken. Tért hódít az informatikai eszközök használata a napi munkavégzésben. Javult az irányítás, munkaszervezés hatékonysága. Ezen folyamatnak az építésgazdasági lánc működését jellemző bizalmatlanság és együttműködési készség szab korlátokat.
Pozitívan látják a vállalkozások a foglalkoztatási lehetőségeket. Ezzel összefüggésben számítanak a munkájukat más ágazatban elvesztőkre, miközben a szakmunkás és mérnöki foglalkoztatás területén rövid távon javulásban nem reménykednek.
A szövetség szerint a járványhelyzet hozzájárult a szakmunkás és mérnöki teljesítmények felértékelődéséhez, rámutatva az építőipar tudásigényes ágazati jellemzőire.
A megkérdezett vállalkozások reménykednek a folyamatos munkavégzésben és a járványhelyzet megszűntével és ahhoz való közeledésétől is a vállalkozások a megrendelések hullámszerű növekedésre, az előkészített és el nem indított magánberuházások indulására és az újabb befektetők építési beruházással együtt járó megrendeléseire számítanak. Az ÉVOSZ felmérése szerint várják a kormányzati ajánlatkéréseket és közösségi létesítményekre való szerződéskötések felgyorsulását.
A lakásépítések felpörgése 2023. évre a várakozások szerint elérheti az éves 30-35 ezer új lakás számot és az évenkénti 250 ezer lakásfelújítást. Középtávon az építési piac folyamatos bővülésére számítanak az építőipari vállalkozások.