Hagyományosan szélsőséges teljesítményt nyújt 1990 óta a magyar építőipar. Miközben a nemzetgazdasági teljesítmény is hullámázó, az építőipar termelése még meredekebben ingadozik, harmincéves kronológiai átlagban csaknem négyszer akkora a szórás az ágazat teljesítményében, mint a nemzetgazdaság egészében.

Az építőipari kivitelezésként jelentkező beruházási döntések sokkal jobban ki vannak téve az állami magatartásnak mint más szektorban - kezdte előadását a szerdai konferencián Petz Raymund.

Kapcsolódó

A nemzetgazdasági és az építőipari GDP-termelés volumenindexei (KSH/GKI)
Kép: Teljes képért kattintson!

A szélsőséges hullámzás ugyanakkor alapvetően régiós jelenség, a V4-es országokkal összehasonlítva kiderül, hogy egyedül Csehországban volt kicsivel kisebb a volatilitás, mint Magyarországon.

Az építőipari termelés volumenindexei(az előző év 100)/Eurostat/GKI
Teljes képért kattintson!

Építőipari aláganként vizsgálva látható, hogy jelentős a volatilitás az épületek építésében, de ennél is nagyobb az ingadozás az állami beruházási döntéseknek fokozottan kitett mélyépítésben, a a költségvetési szigor elsődleges kárvallottja a mélyépítés - mondta Petz.

A lakásépítésben a ciklus elég hosszú, a 2015-ig tartó folyamatos csökkenés után az elmúlt 3 évben indult csak növekedésnek ez a terület, a 20 ezer körüli évente felépülő új lakás azonban a korábbi csúcsokhoz képest még mindig szerény teljesítmény.

Az építőipari termelés volumenindexei és az épített lakások száma, előző év =100 (KSH/GKI)
Teljes képért kattintson!

A hullámvasút a cégalapítások számában is tetten érhető. Az építőiparban nagyon sok cég működik, fantom és projektcégek egyaránt, hagyomány a széttagoltság - fogalmazott a GKI ügyvezetője. A világgazdasági válság azonban a cégalapításokra is negatív hatással volt, azóta kiegyenlítettebb a mozgás.

Komolyan hullámzik a jövedelmezőség, a válság eltüntette az építőipar bruttó profitját, az ágazat 2012-ben összességében még veszteséget termelt. Azóta lassan, kisebb visszaesésekkel nő a profitabilitás, mostanra a nemzetgazdasági átlagot meghaladva megközelítette a 10 százalékot. Ugyanakkor heterogén a kép, a cégek ötöde 2018-ban is veszteséges volt, átlag fölötti jövedelmezőséget pedig a cégek 38 százaléka produkált.

2013-ig a szektor cégeit negatívan ítélték meg a bankok, azóta minden negyedévben javul az építőipari portfólió értékelése, könnyebben és jobb kondíciókkal lehet tőkéhez jutni.

A termelés bővítésének korlátai között a munkaerőhiányt a 2000-es évek elején a cégek még marginálisan említették csak, mára 3 cégből 2 ezzel küzd, s harmaduknak a kapacitáshiány jelent nehézséget. Ugyanakkor a kereslet hiánya a 2011-es kétharmadról 10 százalékra zsugorodott a GKI felmérései szerint.

A magyar gazdaság 2018-2019-eleji rendkívül gyors növekedése az elemzői konszenzus szerint jövőre markánsan, 3 százalék körülire lassul, 2021-ben pedig további mérséklődéssel 2,5 százalék körül várható. A lassulás oka alapvetően a külső konjunktúra romlása, a kereskedelmi háború, a kínai lassulás, Európa szerte általános a rosszkedv - októberben hatéves mélypontra süllyedt az EU gazdasági hangulatindexe - a brexit, illetve geopolitikai mizériák is zavarhatják a kilátásokat  - magyarázta az előadó.

Napi.hu, Horváth Balázs

Itthon az EU-támogatások csökkenő beruházás-serkentő hatása, és a romló hazai üzleti várakozások mellett is lényegesen erősebb a derűlátás, mint az EU-ban. A negatív hatásokat ugyanakkor csak részben ellensúlyozzák a kormányzati intézkedések (család- és gazdaságvédelmi csomagok).

A közbeszerzési piacon a fő kockázat a következő uniós költségvetési ciklus körüli huzavona. A várhatóan csökkenő nettó támogatás azonban az építőipart kevésbé érinti Petz szerint.

Lakásépítésben a GKI jövőre erős (23 százalékos) visszaesést vár (az MNB 66 százalékos, az Építési Piaci Prognózis 25 százalékos csökkenést jósol), 2021-re azonban nem várnak további komolyabb zsugorodást (az Éptíési Piaci Prognózis szerint 2021-ben további 22 százalékkal csökken az új lakások száma).

Az uniós és a költségvetési forrásokra különösen érzékeny ágazatból nagyon hiányzik a szektor jövőképét hosszabb távra meghatározó kormányzati stratégia

- hangsúlyozta a GKI ügyvezetője.

Építőipari bizalmi index/GKI/Teljes képért kattintson!

A piaci szereplők várakozásait tükröző bizalmi index, azt mutatja, hogy túl vagyunk csúcson, de még mindig optimisták a magyar építőipari vállalakozások.

A szektor hosszabb távú fejlődését alakító tényezők kapcsán a szakértő úgy véli, a csökkenő dinamikájú növekedés mellett is maradhat az uniós átlaghoz való felzárkózó trend. Ha kockázatokkal is, de tartós maradhat a gazdasági növekedés. A kormányzat szerepe a piac alakításában várhatóan nem csökken, erősödő szabályozásra és tartósan alacsony kamatkörnyezetre lehet számítani. A csökkenő népesség a lakáskeresletet is mérsékli, a cégeknek emellett a klímaváltozásra és a technológiai kihívásokra érdemes figyelni - hangsúlyozta a GKI ügyvezetője.