A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Változik a Polgári Törvénykönyv (Ptk.), az építési, a közbeszerzési, a rendőrségi törvény és a Polgári Perrendtartás is.

A nemfizetési láncok kialakulásának megakadályozását megcélzó intézkedések stratégiai eleme július elsejétől a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ). Az iparági teljesítések véleményezésére felállított testület feladata, hogy az építési szerződésekből eredő vitákban a megrendelő, tervező, alvállalkozó vagy kivitelező megbízására − a bíróság által is elfogadható − szakértői véleményt adjon, ha a teljesítésigazolás kiadása nem történt meg, a kiadását vitatják, vagy kiadták ugyan, de kifizetés nem történt. A testület véleménye akkor is kérhető, ha az érintett fél a szakvéleménnyel a szerződést biztosító mellékkötelezettség (bankgarancia, zálogjog, kezesség) érvényesítését szeretné elérni. A TSZSZ a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett, de független szervezetként működik majd, így annak tagjait a kamara nem utasíthatja.

Ha a TSZSZ-hez benyújtott kérelem szabályos, akkor a testület az eljárást nem utasíthatja vissza, a nevében elkészülő szakvéleményt pedig egy szakmai felelősséget is vállaló, háromtagú szakértői tanács adja. A szervezet a kivitelezés helyszínén vizsgálódik és jegyzőkönyvez. A szakértői tanács beléphet a kivitelezés helyszínéül szolgáló ingatlanba − ennek lehetőségét az ingatlan birtokosa köteles biztosítani. Akadályoztatás esetén rendőrségi segítség is kérhető, ennek költségeit a belépést akadályozó fizeti. Kifejezetten előrelátó módon a jogszabály azt is kimondja, hogy semmis az a szerződéses kikötés, amely a TSZSZ eljárását korlátozza, kizárja vagy a vizsgálat kezdeményezését negatív jogkövetkezményhez fűzi − jegyzi meg Balázs.

A szervezet szakvéleményéből megállapítható, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e és a teljesítésért járó ellenérték megfizetése milyen összegben indokolt. A szakvélemény tartalmát ugyancsak a törvény határozza meg. Fontos szabály, hogy a TSZSZ a szakvéleményt a kérelem beérkezésétől kezdve 30 napon belül kiállítja, hacsak nem volt szükség hiánypótlásra. A végleges tényállás megállapítására változatlanul a bíróság hivatott: az érdekelt fél a keresetet a szakvélemény kézhezvételétől számított 60 napon belül indíthatja meg. A szerződést biztosító mellékkötelezettségekre vonatkozó szakvéleményhez kapcsolódóan ugyancsak fontos, hogy ha a TSZSZ szerint annak teljesítése nem indokolt, a bankgarancia, a zálogjog és a kezes helytállása sem követelhető.

A módosuló polgári eljárási törvény értelmében az ilyen ügyeket a bíróságok gyorsított eljárásban tárgyalják, értékhatártól függetlenül. A kiemelt státust a TSZSZ ténymegállapítása biztosítja. A Ptk. módosítása az építőipari tevékenységekre 30 napos fizetési határidőt ír elő szeptembertől, a felek 60 napos fizetést is kiköthetnek, ennél hosszabb fizetési határidőnél érvénytelen a szerződés. Amennyiben a megrendelő hatóság, állam, akkor a 30 napon túli fizetési határidő kikötése érvényteleníti a szerződést.

Újdonság az e-szankció intézménye, vagyis a nemfizetésben elmarasztalt cégeket ismertető elektronikus adatbázis, valamint a nemfizetési jelzés kamarai nyilvántartása − jegyezte meg Gulyás Dániel, az ügyvédi iroda ügyvédjelöltje. Júliustól törölhető a nem fizető vállalkozások kamarai regisztrációja, enélkül pedig hivatalosan nem dolgozhat egyetlen építőipari vállalkozás sem.