A hazai háztulajdonosok 41 százaléka végzett az elmúlt öt évben valamilyen energiahatékonysági korszerűsítést. A legkedveltebb beruházás az ablakcsere volt (67 százalék), melyet a hőszigetelés (42 százalék), kazán- (31 százalék) és bojlercsere (20 százalék) követ. A beruházások lakástípustól, régió és településtípustól függetlenek, összefüggést mutatnak viszont a háztartás megtakarításainak mértékével. Minél jobb anyagi helyzetben van egy háztartás, annál valószínűbb, hogy végeztek az elmúlt öt évben valamilyen energetikai korszerűsítést  - ismertette a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) megbízásából végzett felmérés eredményeit ma sajtótájékoztatón Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.

A megkérdezett háztartások 24 százaléka szeretne a következő öt évben valamilyen energia-megtakarítással járó felújítást végezni azon a lakóházon, amelyikben él. A vidéki családi házak tulajdonosai az átlagosnál nagyobb mértékben terveznek valamilyen korszerűsítést az elkövetkező öt évben.

Mekkora piacról beszélünk?

A főbb épület-energiahatékonysági termékek (hőszigetelő-anyagok, kazánok, ablakok, bojlerek) lakossági piaca a felmérés szerint a következő öt évben 1200 milliárdos méretűre tehető. A lakossági beruházási kedv a közeljövőre nézve alacsonyabb ugyan (24 százalék), mint a múltbeli hajlandóság (41 százalék), de még így is 920 ezer háztartás tervezi a következő öt évben otthona energetikai korszerűsítését.

A felmérésből kiderül, a háztartások motivációja az energiahatékonyság növelését eredményező beavatkozásokra beruházás-típusonként eltérő. Míg a hőszigetelés esetében egyértelműen az energiapazarlás csökkentése a vezető ok, addig az ablakok, kazánok és bojlerek esetében nem az energiahatékonyság a legfontosabb döntési szempont.

Menekülés a gázfűtéstől

Alátámasztotta a kutatás azt a negatív trendet, melyre már a környezetvédelemért felelős államtitkárság is felhívta a figyelmet: a rendkívül szennyező vegyes tüzelés reneszánszát éli hazánkban. Az elmúlt 5 évben újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt - emelte ki a felmérés megállapítását Szalai Gabriella. Magyarországon 8-14 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség következtében. A rossz levegőért legnagyobb mértékben, 70 százalékban a lakossági fűtés a felelős.

A felmérésből az is kiderült, hogy hajlamosak vagyunk addig várni az energiahatékonysági beruházásokkal - különösen a gépészeti termékek esetén -, míg valami el nem öregszik, teljesen el nem romlik.

A kutatás módszertana

A kutatás a lakossági energiahatékonysági termékek piacának felmérésére és vásárlói attitűdök feltérképezésére irányult. A felmérés az elmúlt öt év lakossági beruházásait, valamint a közeljövő beruházási terveit vizsgálta. Az elemzés alapján becslés készült arról is, hogy mekkora méretű piacot jelentenek a lakossági energiahatékonysági korszerűsítés főbb elemei Magyarországon, illetve milyen mértékű beruházási szándékot látunk a következő 5 évben.

Az adatfelvétel 2016. október első felében zajlott, összesen 2507 interjú rögzítésével. A minta regionálisan, a település típusa és a háztartások mérete szerint országosan reprezentatív, 3,88 millió ingatlanát tulajdonosként használó háztartás véleményét tükrözi.

Itt az új csomag a felújítások felpörgetésére

A lakossági energetikai korszerűsítések felpörgetésére dolgozta ki programcsomagját Hazai hatékonyság 2 címmel a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ). A csomag utólagos áfavisszatérítéssel, vissza nem térítendő támogatással és visszatérítendő kamatmentes hitellel számol, s összességében 2020-ra mintegy 400 milliárdos lakossági energetikai felújítási piacot becsül - mondta a program számairól Vidor Győző, a MÉASZ elnöke.

Számításaik szerint azok, akik a felújítással bevállalják a közel nulla energiás szintet, a konstrukcióval elérhetik, hogy a teljes beruházási költség mindössze 40 százalékát kell saját zsebből a korszerűsítésre fordítaniuk.

A javaslat megvalósításával a  számítások szerint 5 év alatt összesen több mint 407 ezer lakás korszerűsödhet. A lakásállomány 61 százalékát kitevő családi ház állomány energetikai felújítottsági aránya  28,7 százalékra nőhet a jelenlegi 19 százalékról, a hagyományos társasházaké  a jelenlegi 21 százalékról 30,5 százalékra , a paneleké 43,5 százalékra emelkedhetne, míg most 36 százalék. Összességében 22 petjoule halmozott energiamegtakarítás érhető el, 74 milliárd forint költségvetési bevétel mellett.

Vidor Győző elmondta, a javaslatot a MÉASZ eljuttatja az illetékes minisztériumoknak.