A szomszéd az egyik termőfölddarabot 123 ezer, a másikat pedig 984 ezer forintért kívánta megvásárolni a tulajdonosoktól. A kifüggesztett vételi ajánlatra elfogadó nyilatkozatot tett ő maga, vagyis a szomszéd - helyben lakó, regisztrációs számmal rendelkező családi gazdálkodóként -, továbbá a földeket helyben lakó, haszonkölcsön bérlőként használó és regisztrációs számmal rendelkező gazdálkodó is. A bérlő kétszer is felhívta a tulajdonosokat, hogy kössék meg vele a szerződést, mert ha ezt 8 napon belül nem teszik meg, akkor bírósághoz fordul - olvasható a jogesetről.

A fenyegetését nem váltotta be, így egy hónap múlva a tulajdonosok a szomszéddal kötöttek szerződést, neki adták el a földeket. A bérlő várt még másfél hónapot és akkor fordult csak a bírósághoz azzal, hogy neki jár a föld megvételének a lehetősége. Vagyis a bíróság állapítsa meg a két földdarabra kötött adásvételi szerződés hatálytalanságát és állapítsa meg azt, hogy a szerződés az eladók és közte jött létre.

Kapcsolódó

Az elsőfokú bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. A földtörvény szerint a vevők rangsorában ugyan a bérlő előbbre áll a szomszédnál, de az elővásárlási jogának a sérelmekor haladéktalanul bírósághoz kellett volna fordulni. Ez akkor következett be, amikor az általa szabott 8 napos határidő lejártakor sem kötöttek vele szerződést az eladók. Ő viszont két és fél hónap múlva indított csak keresetet, amivel elkésett.

A bérlő fellebbezett, de a másodfokú bíróság - jogerősen - helyben hagyta az elsőfokú ítéletet. A legfőbb bíró fórum kifejtette, hogy a bérlőnek annyi idő állt rendelkezésére a bírósághoz fordulni, amennyi ideje volt elfogadni a vételi ajánlatot. Ez pedig 15 nap, amelyet közel három két hónappal elmulasztott. Így a jogerős ítélet maradt hatályban.