Az ingatlanpiaci kilátások a fővárost és környékét illetően tavaly októberben, az ország egészét illetően idén januárban értek a csúcsra, amit enyhe korrekció követett. A korábbi várakozásokkal összevetve azonban még így is számottevő optimizmusról tanúskodnak a mutatók - derül ki a GKI legújabb elemzéséből. Az ország egészét figyelembe véve a kilátások egyedül az irodapiacon javultak az egy negyedévvel ezelőttihez képest, de a másik három szegmensben - lakáspiac, üzlethelyiség-piac, ipari ingatlanpiac - sem következett be drámai változás, a legnagyobb romlást a raktárpiaci index 2 pontos csökkenése jelenti.

Mi vár a lakáspiacra?

Kapcsolódó

Júliusban az ingatlanos cégek illetve a lakosság várakozásait egyetlen számba sűrítő GKI lakáspiaci index ellentétesen mozgott a fővárosban és az ország egészét illetően. Míg a budapesti index áprilishoz képest csaknem 3 ponttal emelkedett, az országos mutató bő 1 ponttal csökkent. Az egy évvel ezelőttinél a budapesti index 3, az országos 7 ponttal került lejjebb. Az országos index 7 negyedéves mélypontra jutott.

Az ingatlanos cégek következő 12 hónapra vonatkozó várakozásai a fővárosi agglomerációban és a nyugati régióban javultak, a keletiben viszont romlottak. A budapesti kilátások javultak. Keleten csak a panellakások esetében nem történt romlás, nyugaton csak a családi házaknál volt pozitív elmozdulás.

Kevesebben vennének vagy építenének lakást

A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások - január és április után - júliusban is romlottak valamelyest. Az előző negyedévhez képest mind a biztos (tehát, akik a következő egy évben biztosan elindítanak egy vásárlási vagy építési tranzakciót), mind a valószínű szándékú körben is csökkenést regisztrált a GKI. Ezek a várakozások 7 negyedéves mélypontjukra estek vissza. Kissé csökkent a lakásfelújítást és korszerűsítést tervezők száma is az egy negyedévvel ezelőttihez képest. Ez utóbbi téren a kivárás a meghatározó.

Mi lesz az árakkal?

A használt lakáspiacon 50-ről 59 százalékra nőtt a stagnáló árakra számítók  aránya, és 47-ről 38 százalékra esett azoké, akik további áremelkedést valószínűsítenek. A következő egy évre várt átlagos budapesti drágulás a 2-3 százalék közötti sávban helyezkedik el. A keleti és nyugati régióban a várható áremelkedés üteme gyakorlatilag nem változott (most is mindkettő 2 százalék körüli).

Dinamikus drágulás a telekpiacon

A telekpiaci kilátások 2016 első negyedéve óta viszonylag keskeny sávban hullámoztak, s határozott derűlátást tükröztek. Mindez a júliusi felmérés során sem változott érdemben: a jelenlegi várakozások lényegében megfelelnek a hat hónappal ezelőttieknek. A GKI fővárosi telekpiaci indexe júliusban 4, az ország indexé 7 ponttal mérséklődött az előző felméréshez képest. Az építési telkek ára várhatóan 6-7 százalékkal emelkedik a következő egy esztendőben.

Dübörög az irodapiac

Az irodák kihasználtsága Budapesten és környékén 2017. második negyedévében megközelítette a 87 százalékot, ami csaknem megegyezik az első negyedévivel, éves alapon pedig 2 pontos emelkedést jelez. Az irodapiaci index értéke a fővárosban hibahatáron belül (azaz kevesebb, mint 1 ponttal), az ország egészére vonatkozó mutató bő 1 ponttal emelkedett az egy negyedévvel ezelőttihez képest. Éves összevetésben a budapesti jelzőszám 4, az országos 2 ponttal nőtt, mindez az irodapiaci derűlátás tovább erősödését jelzi. Budapesten és környékén a bérleti díjak mintegy 6 százalékkal nőhetnek a következő egy évben, vidéken stagnálásra számítanak a piaci szereplők.

Stabil az üzlethelyiség-piac

A magyar kiskereskedelmi üzlethálózat alapterülete 2012 óta folyamatosan csökken. Az elmúlt hat évben csak 4 új bevásárlóközpontot adtak át. A kiskereskedelmi forgalom az elmúlt években dinamikus bővült és a várható kilátások is kedvezőek. Az erős verseny illetve a kormányzat kereskedelmi láncok korlátozására irányuló újra és újra erőre kapó tervei lényeges piacformáló tényezők. A jelen felmérés során az üzlethelyiség-piaci indexek értéke a fővárosi agglomerációra vonatkozóan lényegében nem változott, míg az ország egészét jellemző mutató 1 ponttal csökkent. Az egy évvel ezelőtti szintet az előbbi jelzőszám 5, az utóbbi 8 ponttal haladja meg. A bérleti díjak Budapesten várhatóan 4 százalékkal nőhetnek, vidéken nem várható változás.

Negatívan korrigáltak a raktárpiaci kilátások

A logisztikai ingatlanok kihasználtsága az egy negyedévvel ezelőttihez képest nem változott érdemben. A fővárosban 84 százalék körüli a   kihasználtság az egy negyedévvel ezelőtt 86 százalékkal szemben. Vidéken lényegében nem történt változás.

A bérlők érdeklődése  jó hatással van a fejlesztési tervekre, a következő 2-3 évben a korábbinál nagyobb léptékben bővülhet a kínálat. A GKI raktárpiaci indexei az előző felmérés során tízéves csúcsra jutottak, a mostani eredmények viszont negatív korrekcióra utalnak: a budapesti 7, az ország egészére vonatkozó csaknem 2 ponttal csökkent áprilishoz képest. Éves összevetésben az előbbi 1, az utóbbi 7 pontos növekedést jelez. A bérleti díjak a következő egy évben várhatóan 3-4 százalékkal emelkedhetnek.

Kép forrása: Pixabay.com