Nagy Márton, az MNB alelnöke szerint az önálló zálogjog visszaállítása után szállhat be a jegybank szabályozási és más eszközökkel is a jelzálogpiac újjáépítésébe, ezért is sürgető a módosítás. A zálogjogi szabályozás döntően befolyásolja a jelzáloghitelezést, azt, hogy a bankszektor milyen kedvvel és milyen áron fog kihelyezni, ez pedig alapvetően meghatározza a családok lakáshoz jutását.

Az új Ptk.-ban szabályozott, különvált zálogjog alapján a jelzáloglevél csak egyszer adható el, a korábbi, önálló zálogjogon alapuló záloglevelek forgalomképesebbek. A lakáshitelek - a csok is - általában 10-20 éves futamidejűek, a mögöttük fedezetként álló jelzáloglevek futamideje mintegy 3-5 év. Az önálló zálogjogon alapuló jelzáloglevelek tehát a hosszabb lakáshitelek futamidejével könnyebben összhangba hozhatóak. Ezért szükséges az önálló zálogjog visszaállítása - magyarázta a problémát ismertetve Nagy Márton.

Kapcsolódó

Szerinte nem szerencsés az sem, hogy a kétféle termék összekeveredik a jelzálogpiacon. Ám az új Ptk.-ban szabályozott, különvált zálogjogon alapuló szolgáltatások még alig jelentek meg, ezért könnyen kivezethetők a piacról.

A fix kamatozású jelzáloglevelek nagyobb forgalomképessége a lakosság számára azért fontos, mert az élénkülő piaci verseny és nagyobb likviditás leszorítja a pénzügyi szolgáltatások árát, azaz csökkenti a hitelek kamatait. Így lehet alacsony kamatozású, kamatkockázat nélküli hitellehetőségeket biztosítani a lakosságnak - mondta az MNB alelnöke.

Fordulópontnál a lakáspiac

Nagy Márton rámutatott arra is, hogy a lakáspiac fordulóponthoz ért. A forintosított hitelek visszafizetése miatt még csökken a lakossági hitelállomány, de a csokkal ez a trend megfordul, a jelzálogpiacot pedig a hitelek újabb felfutása miatt érdemes átformálni.

Bodzási Balázs, az IM helyettes államtitkára azt emelte ki: a 2014. március 15-én életbe lépett új Ptk. módosítása azért is szükséges, mert a különvált jelzáloggal kapcsolatos rendelkezések nincsenek összhangban a kötelező uniós szabályokkal, továbbá a nemzetközi befektetők sem tudják értelmezni és ezért nagyobb kockázatúnak tartják, mint az önálló zálogjogot.

Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a háttérbeszélgetésen kiemelte: a Ptk. egyes zálogjogi rendelkezései nincsenek összhangban a pénzügyi tárgyú ágazati törvényekkel, illetve az uniós szabályozással, ezért elkerülhetetlen a módosításuk. Továbbá a dinamikusan változó tőkepiacok, értékpapírok területén a jelenleginél rugalmasabb szabályokra van szükség.

Az esemény több résztvevője is rámutatott arra: az új Ptk. zálogjogi rendelkezéseiről már a kodifikáció során nagy szakmai viták folytak, a gyakorlati szakemberek nem támogatták az életbe lépett szabályozást, már akkor úgy vélték, hogy a korábbi, önálló zálogjog működőképesebb a magyar viszonyok között. Elmondták, az EU-nak az új Ptk. rendelkezéseivel ellentétes kötelező szabályozása akkor született meg, amikor az új polgári törvénykönyv kodifikációja már lezárult. A hatálybalépés után két évvel az újrakodifikálást azért is szükségesnek tartják, mert a szakemberek szerint a bírói gyakorlattól nem várható a jogpolitikai és gazdaságpolitikai célokkal ellentétes rendelkezések jogértelmezéssel történő korrekciója. A tervezett módosítások a jogbiztonság, a gazdasági növekedés és a tőkepiac erősítése szempontjából egyaránt fontosak.
A tárca munkatársai elmondták: márciusban a kormány elé kerülhet a javaslat, a parlament pedig még a nyári szünet előtt elfogadhatja.