A kormány nemrég tette közzé azoknak a falvaknak a listáját, amelyet igényelhetik a falusi csokot, ám a támogatás igénybevétele körül több furcsaságot is talált a Népszava.

Például nem jelent még meg a falusi csok igénybevételének feltételeit tartalmazó rendelet szövege, de tartogat meglepetések a települések listája is. Kezdetben arról volt szó, hogy csak az olyan, ötezer főnél kisebb községekben lesz elérhető a támogatás, ahol a népesség a 2003. január elsejei állapothoz képest legalább öt százalékkal csökkent. Ez alapján 1799 település került fel az első listára. Később Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter már arról beszélt, hogy mindenhol lehet jelentkezni, ahol csökkent, akár csak 1-2 százalékkal is a lélekszám.

Kapcsolódó

Ehhez képest a listán szerepel olyan település, amelynek nemhogy csökkent volna, de nőtt a lakosságszáma. A listán rajtra vannak például azok az ukrán határmenti kisvárosok és falvak (egyebek mellett Kispalád, Ajak vagy épp Barabás), ahol ugrásszerűen megnőtt a népesség aránya a papíron betelepülő, sokszor magyarul sem beszélő kettős állampolgárok miatt.

Ezzel szemben a Dunántúlon lemaradtak a népesedő falvak: a nem egészen hétszáz lelkes Balatonmáriafürdő például az egyedüli a tó déli parti települései közül, ahol nem lehet majd felhasználni a falusi csokot, mert nőtt a lakosságszám. Igaz, Galácz György polgármester ennek ellenére mégis örül, mert szerinte ez a település fejlődését jelzi. A településvezető szerint a válság elmúltával egy tehetősebb réteg felfedezte magának Máriafürdőt, és elsősorban nem fiatalok, vagyis a csok-szabályozásnak megfelelő korosztály érkezik, hanem inkább középkorúak.

A lapnak egy szabolcsi polgármester arról beszélt: a Nyíregyháza környéki Nyírpazony, Sényő vagy Napkor nem számított arra, hogy bekerül a kedvezményezettek közé, hisz a megyeszékhely közelsége és a jó közlekedési lehetőségek miatt ide eleve sokan költöztek ki az utóbbi években, az ingatlanárak is emelkedtek. Ugyanakkor érthetetlen tartja, hogy az elszegényedő Újdombrád, amelyik éppenséggel megfelelne a fogyó lakosság kritériumának, hiányzik a listáról.

Kétségtelen, hogy a nagyvárosok agglomerációjában sok kistelepülésnek jön jól a falusi csok - jegyzi meg a napilap -, csak azt nem lehet követni, miért kerültek a kedvezményes listára olyan falvak is, ahol eddig is nőtt a népesség.

Érdekesség, hogy az egyik legfelkapottabb balatoni település, Tihany is bekerült a falusi csok-programba.

A Magyar Nemzetnek adott interjújában Gyopáros Alpár a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos beszélt az állítólagos szigorú feltételekről, a napilap pedig megfejteni vélte, hogy miért is kerültek fel népszerű Balaton-parti települések a listára.