Az őszi hónapokban beindult az ingatlanpiac, és a szezonális jellegzetességeken túl egyelőre nem látszódnak jelei a megtorpanásnak - mondta Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője. Szerinte az emberekre a legnagyobb hatást a pozitív ingatlanpiaci várakozásokról szóló hírek gyakorolták, miközben a sorra megjelenő kormány-bejelentések valójában nem olyan óriási horderejűek.

Ami a szakértő várakozásai szerint leginkább hatni fog az ingatlanpiacra 2025-ben, az az állampapírokból kiáramló pénz, amelynek egy része feltehetően az ingatlanpiaci befektetésekben jelenik meg. Az persze kérdéses, hogy mekkora is lesz ez az ingatlanpiacon megjelenő rész, illetve az is, hogy a többi kormányzati bejelentésnek ténylegesen mekkora hatása lesz majd idén a lakáspiacra.

Kapcsolódó

Az azonban nyilvánvaló, hogy a növekvő forgalommal és az áremelkedéssel kapcsolatos várakozások igen erősek voltak tavaly, így már 2024 negyedik negyedévében megkezdődött a drágulás a lakáspiacon, mely összességében talán a 10 százalékot is elérte.

A már bekövetkezett áremelkedés után viszont kérdéses, hogy mekkora tere van az idei évben a további drágulásnak, tehát lehet-e számítani a 10 százalékon felül további 10-20 százalékos árnövekedésre. Mindez attól függ, hogy a 2024-es kormányzati bejelentések valójában mennyire mozgatják meg a vevőket

 - vélekedett Sebestyén Tamás.

Az emelkedő áraknál egyelőre nagyobb problémát jelent a vevők számára, hogy nagyon gyenge a kínálat a továbbra is jellemző eladói kivárás miatt. Nincs miből válogatniuk a vevőknek, így ha piacra kerül egy-egy keresett kategóriába tartozó, tehát például egy lakótelepi, esetleg kis lakóközösségű társasházban található egyszobás, másfél szobás vagy egy plusz két félszobás ingatlan, akkor arra akár felfelé tartó licit is kialakulhat.

Ebből következően az alku most nem jellemző - legalábbis a felkapott ingatlanoknál -, és akár néhány nap vagy egy hét alatt is elkelhet egy-egy keresett lakás. Ezzel együtt továbbra is jellemző a túlárazottság, de az is leginkább a nagyobb alapterületű ingatlanokat érinti, amelynek oka többek között az, hogy a kisebb lakásokra jellemző négyzetméterárral számolnak a tulajdonosok.