Több mint nyolc éve tart a bizonytalanság a hármashatárhegyi vitorlázó reptéren repülő Műegyetemi Sportrepülő Egyesületnél, azóta, amióta az MNV Zrt. 2013 júliusában előzetes figyelmeztetés nélkül felmondta az MSE reptérhasználati szerződését, arra hivatkozva, hogy az egyesület nem tesz eleget az abban foglalt elszámolási kötelezettségének - írtuk meg akkoriban elsőként.

A rendkívüli felmondás, majd az ezt követően kibontakozó konfliktus oda vezetett, hogy 2014 júniusában a Nemzeti Közlekedési Hatóság egy 1959-es törvényre hivatkozva visszavonta a reptér üzemeltetési engedélyét. A vitorlázóreptéren ezzel megszűnt a repülés, a sportolók Budaörsre, Farkashegyre, Dunakeszire próbálták átvinni gépeiket. 

Kapcsolódó

Újabb viták és pereskedés következett, ami 2019-re azzal a jogerős ítélettel zárult, mely szerint az MNV Zrt. indokolatlanul bontotta fel rendkívüli felmondással a reptér használatáról a Műegyetemi Sportrepülő Egyesülettel kötött vagyonkezelői szerződést.

A reptér 2019 novemberében visszakapta repülési engedélyét a légügyi hatóságtól, így az egyesület ismét repülhetett  Hármashatárhegyen.

Rendkívüli helyett rendes felmondás érkezett

Az öröm azonban átmenetinek bizonyult, az MNV Zrt. ugyanis 2020. márciusában immár rendes felmondással bontott szerződést az egyesülettel, ez a 18 hónapos határidő jár le most szombaton, szeptember 18-án.

Lapunk az MNV Zrt-től megpróbálta megtudni a felmondás okát és a reptér további sorsáról is érdeklődtünk, a következő kérdéseket tettük fel júniusban:

  • Miért mondták fel a műegyetemi sportrepülőkkel a hármashatárhegyi vitorlázórepülőtér használatára vonatkozó szerződést?
  • Mi az ingatlan jelenlegi besorolása?
  • Pontosan mekkora méretű ingatlanról van szó, készült-e rá értékbecslés, hasznosítási tanulmány, illetve egyáltalán vannak-e és ha igen, milyen tervek a repülőtér további használatára, ki lesz a kezelője?

A vagyonkezelő a következő választ küldte kérdéseinkre:

A Műegyetemi Sportrepülő Egyesület rendes felmondással felmondott vagyonkezelési szerződésének tárgyát a „kivett repülőtér” megnevezésű ingatlanok képezik, amelyek – egy kivételével, amelyben a Magyar Állam csak tulajdonostárs – 1/1 arányban az állam tulajdonát képezik.

"Az ingatlanok között különböző fokú védettséget élvező területek, Natura 2000 területek és az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület is található összesen több mint 15 hektár terjedelemben. Az MNV Zrt. elsődleges célja, hogy az ingatlanok vonatkozásában a természetvédelmi értékek védelme megfelelően érvényesüljön.

Az ingatlanegyüttesre vonatkozóan értékbecslés nem készült, jövőbeli hasznosításáról nem született döntés."

Mivel a környéken terjedő hírek szerint a Pilis Parkerdő Zrt. lehet a terület következő kezelője, így náluk is érdeklődtünk, amire ezt a választ kaptuk:

"A Hármashatár-hegyi vitorlázóreptér jövőbeni vagyonkezelőjéről az MNV Zrt. dönt, így ebben a kérdésben javasoljuk, hogy szíveskedjen őket megkeresni kérdéseivel."

Még semmi sem biztos

A felmondás szeptember 18-án, azaz szombaton lejár, de csütörtök estig az átadás-átvételről egyelőre semmilyen értesítést nem kapott az egyesület - tudtuk meg az MSE elnökétől. Gavronek Ferenc a Napi.hu-nak elmondta, az egyesület szeptemberben közgyűlést tart, ahol új vezetőséget választanak, s arra számítanak, hogy velük már tárgyalni fog az MNV által kijelölt új vagyonkezelő.

A reptér addig is működhet, egyelőre ugyanis a légügyi hatósághoz sem érkezett megkeresés az engedély visszavonásáról.

A szerződésről

A területhasználati szerződés 157 hektárra szól, ebből maga a vitorlázóreptér mintegy 20 hektárt tesz ki, így a terület nagyobb részére nincs is szüksége az egyesületnek. A Hármashatárhegy lábánál fekvő, eredetileg mezőgazdasági hasznosítási ingtlant több mint 80 éve  használják sportrepülőtérként, a most felmondott szerződés egy 1998-ban kötött, majd 2006-ban módosított megállapodás.