Zavarba ejtően bőséges az idei építőipari szakkiállítás, a Construma kínálata. Miközben a környezettudatos, energiatakarékos megoldások bemutatása egyre hangsúlyosabbá válik a kiállításon, s vészesen közeledik 2020, amikortól már csak közel nulla energiás lakóépületek kaphatnak használatbavételi engedélyt, az építtetők egyre elveszettebbek az új technológiák és anyagok áradatában.

Az érdeklődők első kérdései még mindig azt firtatják, mi mennyibe kerül, és van-e belőle olcsóbb - osztja meg tapasztalatait az energetikai korszerűsítést, passzívház építés elemeit és technológiáit rendszerbe foglaló, a Construmán belüli ÖkoCity kiállítás szervezője. Kárpáti József, aki egyúttal Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezetépítő tagozatának a vezetője úgy látja, bár az ÖkoCity öt éve alatt valamit javult az energiatakarékos rendszerek ismertsége, alapvetően még mindig az árból, vagy a szomszéd rossz tapasztalataiból indulnak ki az építtetők, nem komplex rendszerben gondolkodnak, sokszor a remélt, vagy épp meghirdetett pályázati források által vezérelve döntenek egy-egy berendezés, vagy anyag megvásárlása mellett, ami nagyon gyakran elkerülhetetlenül csalódáshoz vezet, nem hozza az elvárt eredményt.

Kapcsolódó

Nem itt kezdje a spórolást!

Az idei ÖkoCity-n a passzív ház gépészetét állították fókuszba - évente más a tematika, amellett, hogy a komplex rendszert is bemutatják - , a gépészeti berendezések pedig főleg abba a kategóriába tartoznak, amelyektől fáznak az ingatlantulajdonosok mert drágák és bonyolultak.

Az energiamegtakarítás azonban nem a gépészettel kezdődik, akár felújításról, akár új építésről legyen szó - hangsúlyozza Kárpáti. Új építésnél a telekválasztásnál már sok minden eldől, a tapasztalatok szerint tömérdek "rossz" telket vesznek meg, szubjektív szempontok alapján meghozva a döntést. Egy csodálatos panoráma, vagy a buszmegálló közelsége a prioritás, a tájolás, a domborzati viszonyok háttérbe szorulnak, pedig ha fontos az energiahatékonyság, akkor változtatni kell a fontossági sorrenden - állítja.

Alapvető a tájolás, a napsütés iránya, mértéke, hogy van-e árnyékoló tereptárgy, fa, másik épület, vagy domb a környéken, és persze számításba kell venni, hogy milyen alakú, méretű és beosztású házat szeretnénk. Ezek a tényezők határozzák meg, hogy a későbbiekben mennyi energia kell a működtetéshez. Kárpáti szerint sokat tud hozni, ha már ilyenkor konzultálunk a szakértővel.

Ötven százalékot is spórolhat

Kulcsfontosságú a lakók kényelmét és az energiahatékonyságot egyszerre szolgáló tervezés. Az ökölszabály szerint egy jó tervvel az energiafelhasználás 50 százalékát meg lehet spórolni, itt dől el, hogy sikerül-e télen becsalogatni a napot, nyáron pedig elérni, hogy a nap ne fűtse fel az épületet.

Csak ezek után jön elő a "drága" gépészet, amely a még megmaradt hőveszteséget hivatott pótolni és meglévő energiaigényt előállítani, leginkább valamilyen megújuló energiával. Ezzel párhuzamosan kell dönteni a hőleadó (padló-, fal-, vagy mennyezetfűtés), vagy hőelvonó berendezésekről, legvégül pedig a hővisszanyerő szellőztetésről lehet gondoskodni.

Amúgy a passzív házban is lehet szellőztetni, szó sincs róla, hogy fix ablakokkal kell körülbástyázni magunkat - oszlatja el az ezzel kapcsolatos masszív tévhitet a szakértő, csupán arról van szó, hogy amíg nyitva van az ablak, nem passzívházként működik az épület, de ez egy élhető, működőképes élettér.

Mindez mennyibe kerül?

Az biztos, hogy a szükséges anyagok és technológiák kaphatók, az árszint persze nagyon különböző. Az utóbbi hónapokban 20-30 százalékkal nőttek az árak, általánosságban azonban nem lehet meghatározni, hogy mennyibe kerül egy passzív ház.

Konkrét esetre lehet árat becsülni, egy Budapest környéki agglomerációban már létező autonóm ház - közműveket nem használ, mindent maga állít elő megújuló energiával, sőt még tankolásra is használja az így nyert energiát a tulajdonos - megépítése négyzetméterenként, a mai árakon Kárpáti szerint 320-350 ezer forint.

Összehasonlításképp megjegyzi, egy hagyományos családi ház kivitelezése is nagyon megdrágult az utóbbi időben, átlagos színvonalon sem jön ki 260-280 ezer forint alatt négyzetméterenként.

Felújításnál az épület hőfényképe a kiindulási alap, nem megspórolható ennek a 25-50 ezer forintos költsége, akárcsak hőfényképen alapuló gondos tervezés 150-200 ezer forintos ára, ha hosszú távú energiamegtakarításra törekszik a felújító - figyelmeztet a szakértő.

A sorrend a kulcs

Az energiamegtakarítást célzó felújításoknál is komplex rendszerben és hosszú távon kell gondolkodni, hogy a felesleges plusz költségektől megkímélje magát az ingatlantulajdonos - jegyzi meg Gulyás István, épület-energiahatékonysági szakértő. Mint elmondja, kivitelezőként rengeteg elrontott korszerűsítést látott, amelyek miatt százezreket fizettek feleslegesen az építtetők, mert nem a megfelelő sorrendben és nem előregondolkodva vágtak bele a munkákba.

A rossz tapasztalatok másokat is elriasztanak, azt bizonyítva, hogy nem csak drága a korszerűsítés, de nem is éri meg, pedig ez nincs így - állítja Gulyás. Egy megfelelő megtervezett és jó sorrendben elvégzett energetikai felújítás sokat ad az épület értékéhez.

Zöld otthont mindenkinek címmel könyvet is írt a témában a felújítók támogatására. Mint ebben is leírja, a nyílászárók cseréjébe például a szigetelés után érdemes belevágni, hogy a párkányok passzoljanak az új falvastagsághoz, a fűtéskorszerűsítés pedig jobb, ha a szigetelés és az ablakcsere után következik, különben - ha a régi energetikai jellemzőkhöz igazítjuk az új kazán teljesítményét  - könnyen veszünk túl drágán, a szükségesnél nagyobb kapacitású kazánt - említi a legjellemzőbb és legtöbbe fájó hibákat a szakértő.