Akkora lett a munkaerőhiány az építőiparban, hogy egyre bizonytalanabbnak látszik a kisebb projektek megvalósítása. Az erőforrásokat ugyanis az állmi- és a tőkeerős fejlesztők beruházásársaihoz csoportosítják át - véli Tatár Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Futureal Development Holding vezetője.

Az építőiparban 2007-hez képest körülbelül 60 ezer fővel kevesebben dolgoznak, ez a munkaerőhiány pedig látványos bérnövekedést eredményezett az ágazatban, emellett az építőanyagok is jelentősen drágultak. Ezeknek a folyamatoknak továbbra sincs vége, így a szakember várakozásai szerint az idén tavalyhoz képest 25-30 százalékkal is nőhetnek a kivitelezési költségek.

Ez a költségemelkedés - a bérlői kereslet élénkülésével együtt - az irodabérleti díjak további növekedését eredményezi - mondta. Az üresedési ráta már 8 százalék körüli szintre csökkent, ami a válság óta a legalacsonyabb értéknek számít. Az idén emiatt az új projekteknél az irodabérleti díjak várhatóan meghaladják majd a 15 euró/négyzetméter szintet, de több bérleti szerződést kötöttek már 16 eurós árszinten is. Az A+ kategóriás irodaházaknál tapasztalható szűkös kínálat miatt az ingatlanok vevői között jelentős verseny alakult ki, ami az üresedés ráta további csökkenését vetíti előre.

Az építőipari olló záródásáról írt Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki szerint a növekedésben a tavalyi alacsony bázis és a fejlesztési kedv megugrása is közrejátszik. kedvező, hogy záródik az építőipari olló, azaz az egyéb építmények és az épületek építése közötti, korábbi jelentős különbség egyre kisebb, ez pedig kiegyensúlyozottabbá teszi ágazatot - tette hozzá.

A piaci kereslet is jelentős, ám a munkaerő- és kapacitáshiány Németh Dávid szerint is gátolhatja a fejlődés ütemét.

A Takarékbank 2017 egészére 28 százalék körüli növekedést vár az építőipar teljesítményében, de az építési engedélyeket és a bejelentett kereskedelmi fejlesztéseket figyelembe véve felfele mutatóak a kockázatok, így idén a GDP növekedéséhez képes lesz érdemben hozzátenni a szektor, amint azt a negyedéves számok már alátámasztják. A növekedéshez egészséges szerkezetben mind a magán, mind a kormányzati szektor beruházásai kiegyenlítetten hozzájárulnak, mivel utóbbi erőteljesebben az egyéb építmények kategóriában képviselteti magát, ami mellé immár az épületek építése is felzárkózott.

A fellendüléssel kapcsolatban érdemi kockázatot a fellépő szakemberhiány jelenthet, ám ez elsősorban a béremelési versenyben kevésbé részt venni tudó mikro vállalkozásokat érinti. A legutolsó negyedéves munkaerő piaci statisztikák viszont ezt nem feltétlenül igazolják, mivel ismét kiugró, 34 ezer fős bővülést mutat az építőipar létszáma az előző év azonos időszakához képest és így már 317 ezren dolgoznak a szektorban.

Ez továbbra is elmarad a válság előtti 330 ezer fős létszámtól, azonban a gépesítés foka jóval magasabb a jelenlegi építőiparban, mint 10 éve, így nem is feltétlen lesz szükség ezt a létszámot elérni, de valamekkora bővülésnek még van tere, amit a vállalkozások a létszámbővülés alapján láthatóan meg is tudnak tenni a hazai munkaerőpiacról illetve a piaci információk szerint külföldről egyre nagyobb volumenben hazatérő szakemberekből - írja a Takarékbank.

Októberben az építőipari termelés 38,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist a szeptemberi 23,8 százalékos emelkedés után. Az épületek építésének volumene 27,3, az egyéb építményeké 51,7 százalékkal nőtt.

Az előző hónaphoz mérten 6 százalékkal emelkedett szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelés. Az év első tíz hónapjában 28,4 százalékkal nőtt az építőipar kibocsátása a múlt év azonos időszakához hasonlítva.

Az épületek építésében az ipari épületek mellett a lakóépületek, iroda és oktatási épületek építése is szerepet játszott, az egyéb építményeknél pedig a gyorsforgalmi utak építése, valamint vasútfelújítási munkák táplálták a növekedést.