Így súlytalanodik el az egykori magyar húzóágazat

Az építőipar Magyarország bruttó hozzáadott értékéhez (GDP) 2013-ban 3,4 százalékkal járult hozzá. Az ágazat nemzetgazdasági súlya 1995 óta folyó áron számítva 3,7-5,6 százalék között változott, de 2006 óta folyamatosan csökken. A szektort továbbra is a szervezetek nagy száma, ezen belül a mikro- és kisvállalkozások túlsúlya jellemzi. Az vállalkozások 89,2 százaléka 5 főnél kevesebbet foglalkoztat. Számuk különösen a speciális szaképítésben, ezen belül is az épületgépészeti szerelés és a befejező építés alágazatokban jelentős.

A 2013 végi 93 292 regisztrált szervezet 2,3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 95 460-nél. A legtöbb vállalkozás (61 019) a speciális szaképítés ágazatban található, ezen belül közel 30 ezer - az összes építőipari vállalkozás 30 százaléka - az épületgépészeti szerelés alágazatban működik.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

A lakásépítések csökkenése, illetve a nagy épületépítési projektek hiánya miatt legnagyobb mértékben (2,7 százalékkal) az épületek építése ágazatban csökkent a vállalkozások száma. A 2013-ben alakult építőipari szervezetek száma 5775 volt, 40 százalékkal meghaladta az előző évi mélypontot. Az év során 7738 szervezet szűnt meg.

Ennyit keresnek az építőiparban

A szektorban az előző évtized első felét jellemző létszámnövekedés 2007-ben megtört, azóta a termelés mérséklődésével összhangban 2012-ig 44 ezer fővel csökkent az alkalmazásban állók száma. A csökkenés a termelés növekedése ellenére 2013-ban is folytatódott: a legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozásoknál 108,3 ezer fő állt alkalmazásban, 2,7 százalékkal kevesebb, mint 2012-ben.

Az ágazatban az átlagkeresetek továbbra is jelentősen, 23 százalékkal a nemzetgazdasági átlag alatt maradtak, ezzel az építőipar a nemzetgazdasági ágak között az utolsók között maradt. A lemaradásnak csak részben oka a fizikai foglalkozásúak magas aránya (73 százalék, szemben a nemzetgazdaság 54 százalékos arányával), mivel mind a fizikai, mind a szellemi foglalkozásúak átlagkeresete elmarad az átlagostól (10, illetve 12 százalékkal).

Az építőiparban - előzetes adatok alapján - 76,6 milliárd forintot fordítottak 2013-ban beruházásokra, ez a nemzetgazdasági beruházások 1,7 százaléka. Az építőipari termelés értéke 2013-ban folyó áron 1793,6 milliárd forint volt, az előző évhez viszonyítva összehasonlító áron számítva 9,5 százalékkal növekedett. Az év folyamán a termelés mind a négy negyedévben mind az épületek, mind az egyéb építmények építése esetében felülmúlta az előző évit.

Kik hasítottak a legjobban?

A legnagyobb, legalább 250 főt foglalkoztató szervezetek teljesítménye 14,8 százalékkal nőtt, elsősorban az út- és vasútépítéssel foglakozó nagyvállalatok termelésének 25 százalékot meghaladó emelkedése miatt. A szintén nagynak tekinthető, 50-249 fős szervezetek termelése 8,2 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A kisebb méretű (10-49 fős) vállalkozások termelése 11,9 százalékkkal nőtt. Nagy számuk ellenére a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozások az építőipari termelésen belül a korábbi években csak mintegy 40 százalékkal részesedtek. Ezek körében 2013-ban 7,0 százalékkal emelkedett a termelés az előző évihez képest.

Az év folyamán mindhárom építőipari ágazat termelése nőtt. Az épületek szerkezetkész építését tartalmazó épületek építése ágazat termelése, miután 2011-12-ben összesen 30 százalékkal csökkent, 2013-ban 17,6 százalékkal emelkedett. A növekedés különböző ipari beruházások, elsősorban gyártócsarnokok építése, kisebb részben egyetemi és egészségügyi épülete építésén és felújításán végzett munkák eredménye.

Ezzel ellentétben az épített lakások száma újabb 31 százalékkal, 7293-ra esett vissza a 2012-höz viszonyítva. Az egyéb építmények építése ágazat termelése 15,6 százalékakkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ezen belül a mintegy 60 százalékot képviselő út-, vasútépítés termelése 15,2, az egyharmados súlyú közműépítésé 4,8 százalékkal nőtt. Az útépítések emelkedése elsősorban elkerülő és összekötő utak építésének, illetve autópálya-korszerűsítések eredménye.

Nagyobb vasút-felújítási munkákat a Budapest-Esztergom, a Szajol-Karcag-Püspökladány vonalon, valamint Békéscsaba és Gyoma között végeztek, de tartott még a Budapest-Székesfehérvár vonal felújítása is. Az építőipari termelés mintegy 40 százalékákát előállító speciális szaképítés ágazatban 1,9 százalékkal bővült a termelés. Ezen belül az alágazat termelésének felét adó épületgépészeti szerelésé 8,4 százalékkal emelkedett. Idetartozik a befejező építés alágazat is, amelynek termelése 0,9 százalékkal nőtt, míg az ágazat másik két alágazatáé csökkent.

2013-ban mindkét építményfőcsoport termelése emelkedett. Ezen belül az épületek építése 10,4 százalékkal bővült.

Kilátások

Az építőipar év végi szerződésállománya 878,6 milliárd forint volt, az éves termelés csaknem fele. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések állománya 153,5 milliárd, az egyéb építményekre kötötteké 725,1 milliárd forint volt. Az év végi összes szerződésállomány csaknem kétharmadával volt magasabb az egy évvel korábbinál.

Az épületekre vonatkozó szerződések volumene 9,0 százalékkal magasabb volt a 2012. véginél. Az évet elsősorban ipari épületekre, illetve egyetemi és egészségügyi épületekre kötött nagy szerződések jellemezték, ezek ellensúlyozták a lakásépítési kedv 2013-ban is folytatódó visszaesését. Továbbra is hiányoznak a nagy lakópark-, üzletközpont- és irodaház-építési projektek. Az egyéb építményekre vonatkozó szerződések volumene 85 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az útépítés- és felújítási projektek, illetve az országban több helyen folyó vasút-felújítási munkákra kötött nagy értékű szerződésnek köszönhetően

Az összes új szerződés volumene 2013-ban 29,5 százalékkal nőtt. Ezen belül épületekre 3,7, egyéb építményekre 48,5 százalékkal nagyobb volumenű új szerződést kötöttek. Az egyéb építményeknél megfigyelt növekedés elsősorban a közúti infrastruktúra fejlesztésére és vasútfelújításokra kötött néhány nagyértékű szerződésnek tudható be, de ezek mellett az ország számos területén elindított közműfejlesztési, elsősorban szennyvíz-elvezetési és -tisztítási beruházásokra vonatkozó új szerződések is jelentősek voltak.

A legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek adatai alapján hat régióban jelentősen (17-30 százalék között) emelkedett a székhely szerint odatartozó építőipari szervezetek termelése. A közép-dunántúli (30,5 százalék) és a dél-alföldi (30,2 százalék) székhelyű szervezeteknél volt a legnagyobb növekedés. A 2013-as mérséklődés (0,5 százalék) ellenére az építőiparon belül továbbra is meghatározóak a közép-magyarországi székhelyű szervezetek, amelyek a termelés csaknem felét állítják elő.