Szerdán hirdetik ki a felvételi ponthatárokat, ezért a felsőoktatási képzésekre jelentkezők közül már egyre többen tervezik az egyetemi életüket. Nincsenek könnyű helyzetben, annyi egész biztos.

Utoljára 2011-ben jelentkeztek annyian a felsőoktatásba, mint a mostani felvételi időszakban. Több mint 126 ezren pályáztak meg helyet valamilyen egyetemre, főiskolára. Közülük sokan pedig már a leendő lakhatásukat tervezgetik. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com közös lakbérindexe szerint emelkedőn maradtak az albérletárak júniusban. A lakbérek országos szinten átlagosan 2,1 százalékkal nőttek, míg Budapesten 2,5 százalékos volt a drágulás. Ez pedig azt jelenti, hogy éves szinten 14-15 százalék körüli volt az áremelkedés.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint számítani lehetett a bérleti díjak emelkedésére, mivel a tavaszi hónapok óta fokozatosan erősödött a kereslet az albérletipiacon az egész hazai piacon. 

A jelentésből kiderül, hogy reálértéken – tehát az inflációt figyelembe véve – országos szinten a lakbérek 9,1 százalékkal, a budapestiek pedig 11 százalékkal el is maradtak a járvány előtti szinttől.

Ez azt is jelenti, hogy a bérbeadók díjemelései nem tudtak lépést tartani az inflációval, ezért a bérleti díjaknak egyelőre inflációcsökkentő hatása volt a gazdaságra. Hosszabb távon viszont pont emiatt további albérletár-drágulásra lehet számítani

– hangsúlyozta Balogh László.

Így alakulnak az árak most, a ponthatárhirdetés előtt 

Az ingatlan.com adataiból kiderül, hogy a legnagyobb egyetemvárosok közül

  • Győrben 185 ezer;
  • Veszprémben több mint 172 ezer;
  • Debrecenben pedig 170 ezer forint az átlagos bérleti díj a mostani kínálatot nézve.
Ennél valamivel olcsóbb városnak számít Pécs és Szeged a maga 140 ezer és 135 ezer forintos átlagos bérleti díjával. Miskolc pedig 100 ezer forintos összeggel várja a szezon indulását.

 

Budapesten ennél kicsit rosszabb a helyzet, ráadásul az egyetemek közelében mindig magasabbak a bérleti díjak.

A fővárosban 240 ezer forint az átlagos bérleti díj. A legnagyobb választékkal rendelkező városrészeket, köztük a III., VIII., XI. és XIII. kerületet 220-250 ezer forintos átlagos bérleti díj jellemzi. A legdrágább kerületek közé tartozik az I., a II. és az V. 300-368 ezer forinttal. A legolcsóbbak között van például a XVI., a XVII., a XXI. és a XXIII. kerület, ahol 145-165 ezer forintos átlagos lakbérrel találkozhatnak a bérlőjelöltek.

Miután kiderül, hogy melyik diák melyik városban folytatja tanulmányait, az természetszerűleg élénkíti a keresletet akár 20-30 százalékkal is. Ráadásul a korábbi évek gólyái is jellemzően ebben az időszakban néznek körül az albérletpiacon, hogy van-e szebb, jobb vagy olcsóbb lakás a kínálatban. Ennek oka, hogy korábban ők is egy éves határozott idejű szerződéseket kötöttek, aminek ugyanebben az időszakban lesz a fordulója.

A kínálatbővülés arra is lehetőséget ad a bérlőknek, hogyha a tulajdonos a bérleti szerződés éves fordulójakor emelni szeretné a bérleti díjat, akkor a mostanival megegyező áron vagy olcsóbban bérelhető lakást keressenek – mondta Balogh László.

Ehhez viszont gyorsan kell lépniük, mert ezek iránt lesz a legnagyobb verseny a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése után. Intenzív lesz az idei szezonban várható albérletkeringő.

– húzta alá az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.