Szeptemberben közel 12 ezer tranzakció ment végbe a magyar ingatlanpiacon, amelynek egyik nagy győztese Győr. Budapest után a legnagyobb agglomeráció Győr környékén alakult ki. Az elmúlt 20 évben óriási volt a kiköltözési arány, az agglomeráció lakosságának száma elérte a 180-200 ezret és a városon belül a lakásoknál 50, míg a házaknál 30 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető az elmúlt évek statisztikái alapján  - derül ki a Duna House jelentéséből. 

A vevők keresik a vidéki ingatlanokat, de nincs olyan nagy mértékű kiköltözési hullám, mint Budapesten. Az emberek tudatosabbak lettek, több szempontot mérlegelnek az agglomerációba való kiköltözés esetén.

Kapcsolódó

Szombathely nagyon egypólusú város, szinte össze vannak nőve a települések - fogalmaz a Duna House. A kijjebb elhelyezkedő falvak, kisvárosok népszerűsége 3-5 éves ciklusban változik, ami elsősorban az infrastruktúrára vezethető vissza. Ilyen eset például, amikor időközben a szülők rájönnek, hogy nem tudják a gyerekeket logisztikázni, ezért megindulnak vissza a város felé.

Vas megyében azok a falusi CSOK-os települések népszerűbbek, amelyek nem feltétlen tartoznak Szombathely közvetlen agglomerációjába. Kifelé haladva ugyanis szélesebb a választék, nagyobb a merítési lehetőség - írja a Duna House.

Az elmúlt két évben – mióta megjelent a piacon a Babaváró – 70 százalékkal megemelkedtek az árak, nem csak az agglomerációban, de közel ekkora mértékben a városban is. Tavaly nagyságrendileg 2-3 millió forinttal lehetett olcsóbban lakáshoz, házhoz jutni. Ma már 20 millió forint alatt nem találunk ingatlant a kínálatban.

Baranya megyében is nagy a kereslet a falvakban, kisebb településeken a családi házak iránt. A budapestihez hasonló kiköltözés hullám azonban nem olyan intenzív ebben a régióban, de azért itt is nőtt a kiköltözők aránya. Pécsett és az agglomerációjában is komoly áremelkedés volt, az elmúlt 2 évben közel 30 százalékos növekedést prognosztizáltak vidéken, míg a baranyai megyeszékhelyen ez az arány még magasabb volt. Pécsett a családi ház olyannyira megdrágult, hogy nagyon szűk réteg tudja megfizetni. Egy jó környéken lévő, normál állapotú és méretű házat 60-70 millió forinttól lehet megvásárolni.

Kecskeméten is  drágultak az ingatlanok

Kecskeméten egy felújításra váró ház is 30-35 millió forintba kerül, míg az agglomerációban egy szépen karbantartott, régebbi típusú házat már 22-25 millió forintért is meg tudnak vásárolni az ügyfelek. Ezeknek az eladási ára 3 évvel ezelőtt minimum 30 százalékkal volt alacsonyabb. Kecskemét agglomerációjára jellemzők a tanyás, lótartásra alkalmas épületek, amelyeket a német, holland állampolgárok is kedvelnek. Az utóbbi hónapokban ismét tapasztalható részükről az érdeklődés, jellemzően a várostól távolabb eső, szomszédok nélküli erdős környezetet preferálva. 

Debrecenben már 50 százalék feletti a drágulás

A jelentésből kiderül az is, hogy Debrecenben már 50 milliótól kezdődik egy élhető családi ház a kertvárosi övezetben, de vidéken alig harmadáért is elérhető egy ugyanolyan paraméterekkel rendelkező épület. Az árakat felhajtották a támogatások, főleg a falusi CSOK-os településeken. Van olyan község, ahol megduplázódtak az árak, de általánosságban 50 százalékkal nőttek. A városban is 50 százalék feletti az áremelkedés, egy kisebb felújításra szoruló Kádár-kockát például 45 millió forintért lehet megvenni, míg két éve 30 milliónál kevesebbért is hozzá lehetett jutni. A debreceniek tehát vetekszenek a budapesti agglomerációs árakkal.