Nagyon sokan képtelenek önerőből kielégíteni lakáspiaci igényeiket, a kevésbé tehetősek otthonteremtésének kormányzati támogatása így tehát helyes irány. Ezt a célt szolgálta a 2016 januárjában életbe léptetett otthonteremtési csomag, és annak különböző kiterjesztései, a csok, a falusi csok és a kapcsolódó hitelek. Hogy ezek valójában milyen hatékonyan szolgálták az eredeti célt, az két metszetben is vizsgálható - fejtegette a kormányzati támogatások lakáspiaci hatásait lapunk kérdésére Petz Raymund, a GKI ügyvezetője.
A támogatás 80 százalékát elvitte a drágulás
2015-ben egy átlagos új lakás körülbelül 20 millió forintba került, 2020-ban viszont már 36 millió forintot kellett érte fizetni. Az új lakásra felvehető csok és csok hitel 10+10, azaz 20 milliójából így 16 milliót, a támogatás 80 százalékát eltüntette az áremelkedés. Összességében a program a piacélénkítő hatás mellett markáns dráguláshoz vezetett, így tényszerűen megállapítható, hogy az elmúlt öt évben ez a támogatás jelentősen leértékelődött - fogalmazott Petz.
A beavatkozás másik vetülete a hozzáférhetőség kérdése, azaz mennyire sikerült széles körben felvenni a támogatásokat, amire a válasz Petz szerint az, hogy az első lakást vásárlók gyakorlatilag nem profitáltak belőle. Az új lakást vásárlók ugyanis tipikusan nem az első lakásukat megszerzők köréből kerülnek ki, inkább a második, vagy harmadik otthonuk lesz új lakás, miután annak a megvásárlásához jelentős önerőre illetve stabil hitelképességre van szükség. Ezért a csok és az ahhoz kapcsolódó hitelkonstrukció a már lakással rendelkezők továbblépését támogatta, az első lakáshoz jutást nem - jelentette ki a szakember.
Támogatott nyaralóépítés
A kistelepüléseken élők otthonteremtését segíteni hivatott falusi csokkal más jellegű problémát azonosított a GKI ügyvezetője. Elméletileg a falusi csok érdemben hozzájárulhatna a lakásproblémák megoldásához, csakhogy ezek jellemzően elnéptelenedő, értelmezhető lakásigény nélküli települések, ahol pedig mégis megjelenne az igény, ott nem a demográfiai célt, az elnéptelenedés megállítását szolgálja hatékonyan a támogatás - hangsúlyozta.
A kistelepüléseken komplex fejlesztés - infrastruktúra, munkahelyteremtés - hozhat csak demográfiai fordulatot, a falusi csok csak egy, és bár helyes irányba tett lépés, de önmagában nem értékelhető elem - magyarázta Petz Raymund. Hiába fontos egyéni szinten a lakhatás, egyéb feltételek híján nem állítja meg az elvándorlást - fejtegette a GKI ügyvezetője.
A támogatotti körbe került kistelepülések adottságai emellett rendkívül eltérők, népszerű agglomerációs falvak, divatos üdülőövezetek is helyet kaptak a listán, ami azt eredményezte, hogy a támogatás ezeken a településeken félresikerült, miután lényegében nyaralóépítést szolgált - jegyezte meg a szakember. Ez az egyénnek ugyan kedvező, de biztosan nem a falusi csok feltehetően demográfiai céljait segítette elő. Ebben az esetben a beavatkozás nem szándékolt hatása nagyobb volt a szándékoltnál, hiszen vélhetően nem az üdülőépítés ösztönzése és támogatása lehetett az eredeti cél- tette hozzá Petz Raymund.
Lemondtak az állomány jelentős részének megújításáról
Az otthonfelújítási támogatással kapcsolatban Petz úgy vélte, az ugyanúgy a lakásállomány minőségének javítását célozza, csak szűkített keretek között, mint a megszüntetett lakástakarékpénztári (ltp) támogatás, s szerinte mindkettőnek lett volna helye a nap alatt. Ráadásul az előtakarékoskodást, tudatos életvezetési döntést igénylő ltp álláspontja szerint jobban kiszolgálta a valódi igényeket, mint a felhasználási cél nélkül, a gyerekes családoknak kampányszerűen felkínált maximum 3 millió forint.
Tény, hogy az otthonfelújítási támogatás valamilyen szinten illeszkedik a kormány demográfiai programjába, csak a lakáspolitikai gondolat hiányzik belőle - magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy felújítandó lakása nem csak a gyerekes családoknak van. Ezzel a formával szavai szerint a kormány lemondott a nyugdíjasok és a gyerektelenek lakásainak felújításáról, pedig ez az állomány a következő generáció lakhelye lesz - fűzte hozzá.