A tavaly októberben bejelentett, s idén januárban hatályba lépett otthonfelújítási program sokak érdeklődését kiváltotta, a lelkesedés óriási, noha a támogatás felvételének konkrét szabályai még nem mindenki által ismertek. A GKI 2021. januárjában végzett felmérésében a válaszadó háztartások 7 százaléka biztosra jelezte, hogy szeretne élni a lakásfelújításhoz és korszerűsítéshez kapcsolódó állami támogatásokkal a következő két esztendő során. Ez a teljes magyar lakosságra vetítve 290 ezer családot jelent.

További 17 százalék valószínűleg igénybe venné ezt a fajta támogatást, ami a tapasztalatok szerint inkább egyfajta érdeklődést, az adott lehetőségek fontolgatását jelenti.

Kapcsolódó

Sokan, szembesülve a támogatás igénybe vételi szabályok okozta buktatókkal, a kivitelezők várhatóan megemelt áraival, illetve az építőipari kapacitáshiánnyal, lemondanak a tervekről, vagy legalábbis későbbre halaszthatják azokat. Reálisan e szándékok nagyjából fele valósulhat meg, ami a teljes sokaságra vetítve mintegy 350 ezer családot jelent. Összesen tehát a következő két évben az Otthon-felújítási program mintegy 640 ezer családot érinthet a GKI előrejelzése szerint. (A magas számban szerepe lehet annak is, hogy a járvány miatt a személyes interjúk helyébe ismét az online felmérés került, ami feltehetőleg kissé felülreprezentálja a jobb módú rétegeket.)

Összehasonlításként, 2020-ban alig 180 ezer lakást újítottak fel, tehát a program iránti érdeklődés tényleg hatalmas.

Kik érdeklődnek leginkább?

Az állami támogatás iránt a leginkább a 40 és 49 év közötti családfővel rendelkező háztartások érdeklődnek, ezek körében 16 százalék a biztos részvételt jelzők aránya.

A fiatalabbak közül a 18-29 év közötti háztartásfővel rendelkező családok egytizede készül a programban való biztos részvételre, a 30-39 évesek tervei megfelelnek a mintaátlagnak.

Az 50 és különösen a 60 év felettieket e támogatás nagyrészt hidegen hagyja. (Vélhetően azért, mert ezen háztartások nagy részében nem él a családdal 25 év alatti gyermek - a szerk.)

A jövedelmi helyzet és a biztosan tervezett támogatás-felvétel aránya szoros összefüggést mutat: a legalacsonyabb két jövedelmi decilisbe tartozók 3 százaléka tervez támogatást felvenni, a legmagasabb két decilisbe tartozók körében ez az arány 14 százalékos.

Vidékiek és magasabb jövedelműek többségben

A GKI szerint a konstrukció lényegéből adódóan várható volt a magasabb jövedelmű családok részvételének túlsúlya.

Lakhely szerint inkább a községekben és a kisebb városokban lakók fantáziáját mozgatta meg (körükben 9-9 százalék számít biztos részvételre) meg a program, míg a nagyvárosi lakosok körében ez az arány 5 százalék.

A statisztikai régiók közül a dél-dunántúli és a dél-alföldi lóg ki lefelé. E támogatás inkább a családi ház és panellakás tulajdonosok körében népszerű (ezek 9-9 százalék biztos résztvevőnek mondta magát), míg a tégla építésű társasházi lakások lakói körében ugyanez az arány alig 3 százalék.

Az érdeklődők harmada a teljes összegre pályázik

A támogatási programban családonként legfeljebb hárommillió forint támogatás vehető fel. A maximális támogatási összeg felvételét tervezi az ezért jelentkezők szűk harmada (32 százalékuk).

Legfeljebb két-, illetve egy millió forintnyi támogatást szeretne igénybe venni az érintettek 25-25 százaléka.

A fennmaradó 18 százalék még nem tudja vagy nem akarja megmondani, hogy mekkora támogatás igénybevételére számít. A tehetősebbek lényegesen nagyobb állami támogatás felvételét tervezik, mint az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők. (A két legfelső jövedelmi decilishez tartozók csaknem fele kérné a maximális összeget, míg a legalsó két decilisbe tartozók körében az az arány  8 százalék.)

A középkorúak (40-49 évesek) élnének a legmagasabb összegű támogatással, az ennél fiatalabbak jóval kisebb összegekkel is beérnék. A közép-magyarországi illetve a közép- és nyugat-dunántúli régióban magasabb összegű támogatás felvételét tervezik, mint a keleti és déli régiókban.

A felmérésről

A GKI lakossági felmérései, amelyek a lakás-felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezését célozzák 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készülnek. A jelen megkérdezés során megkérdezett lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív.

A konkrét feltételeknek való megfelelés és a kapacitásszűke tovább faraghatja majd a programban résztvevők számát, és hatalmas eredményként értékelhetjük, ha két éves távlatban félmillióan belevágnak a munkákba - kommentálta a felmérést lapunk kérdésére Petz Raymund, a GKI ügyvezetője. Várakozásai szerint a fokozott érdeklődés átlagosan 10-15 százalékot dob majd a kivitelezési árakon, nagy területi különbségekkel, míg a kistelepüléseken, ahol nincs megbízás, lehet, hogy egyáltalán nem mennek fel az árak, Budapesten és az agglomerációban  20-30 százalék is lehet a plusz. Véleménye szerint azonban nem az áremelkedés lesz a legfőbb visszariasztó tényező, sokkal inkább a kapacitáshiány, illetve sokan szembesülnek majd a pontos tájékozódás után azzal, hogy "nem férnek bele" a programba.

Jelentős a lemaradás

A lakásállomány számához viszonyítva éves szinten 200 ezer lakás rendbetételére lenne szükség, ezek a munkák azonban a recesszió éveiben, 2008-2014 között elmaradtak. Ahhoz, hogy a javításokkal egyenesbe kerüljünk, a következő öt évben évente 220-250 ezer lakás felújítására lenne szükség. Tavaly a nagyobb, az ingatlanok használati értékét, komfortját, energiahatékonyságát javító "mélyfelújítások" száma 200 ezer körül lehetett, ez a program hatására 10-15 százalékkal, évi 230 ezer körülire nőhet, amivel még mindig lemaradásban van a szektor  - becsülte lapunk kérdésére Koji László, az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetsége ÉVOSZ elnöke. Budapesten és a nagyvárosokban különösen hatalmas a karbantartási, felújítási munkákban a lemaradás - tette hozzá Koji. A szakszövetség a komolyabb, 4 millió forintos nagyságrendben végzett felújítási munkák felének megpályázására számít.

A kínálatot is élénkíteni kellene

A felújításból élő cégek rendelésállománya 2020 végén 10 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban, a program hatására azonban Koji kapacitásfeszültségre számít, különösen a fővárosban és az agglomerációban és főleg az év utolsó negyedében, amikor a lakásberuházásokban sorra kerülő, alvállalkozóként végzett befejező munkák kötik le a felújításokban érdekelt mikro- és kisvállalkozásokat.

A program keltette lelkesedés közepette sem lehet elfeledkezni szerint az ütemezhetőség és a költséghatékonyság érdekében az alapos előkészítésről, tervezésről, amihez a mérnöki kamara és az építészkamara szakértői közül érdemes választani Koji szerint. Tételes költségvetést, nettó ár plusz áfás kalkulációt javasol a felújítóknak, és fontosnak tartja a tervezői művezetést, felelősségbiztosítást is. Tapasztalatai szerint a kivitelezési árak már 5-6 százalékkal nőttek.

A keresleti oldal élénkítése mellett az ÉVOSZ elnöke az igények kielégítése érdekében a kínálat erősítésének a szükségességére figyelmeztet, amit a mikrovállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatásával és felnőttképzési programokkal lehetne támogatni.