Nem az ingatlanosok éve volt a tavalyi, amikor az év során jegyzett, 90-100 ezer körüli tranzakciónál kevesebb adásvételt 2013-ban jegyzett a piac – akkor 88 ezer ingatlan cserélt gazdát. Idén viszont megtörténhet a fordulat: az új lakástámogatási konstrukcióknak és a kedvező gazdasági előrejelzéseknek köszönhetően újra növekedési pályára lép az ingatlan- és hitelpiac.
A fő ösztönző tényezők a CSOK Plusz, az önkéntes kamatplafon, a csökkenő állampapír hozamok, illetve az egyre erősödő bizalom lehetnek. Ez jó hír azoknak, akik ingatlaneladásban gondolkodnak, míg az elemzők szerint annak, aki vásárolna, érdemes gyorsan lépnie, mivel a most még bőséges kínálat csökkenésével az árak is hamar felfelé kúsznak.
Nem érdemes sokat hezitálni
2024-ben az ingatlanpiacon 20-30, a hitelpiacon 30-40 százalékos növekedés is bekövetkezhet a főbb mutatószámokban a Duna House cégcsoport decemberi előrejelzése szerint. Az élénkülés az árakra is hatással lesz: éves szinten 5-10 százalékos emelkedéssel számolnak a szakértők, akik rámutatnak, hogy az előző évben jellemző, gyengébb piaci dinamikának köszönhetően az év elején az átlagosnál 60-70 százalékkal nagyobb ingatlankínálat várja az érdeklődőket.
Ez pedig a leggyorsabb vevőknek kedvez, mivel a növekvő aktivitásnak köszönhetően tavasz közeledtével a kínálat ütemesebb csökkenése várható. Jelenleg Budapesten, a nagyvárosokban és a kisebb településeken is még érdemben tudnak válogatni az érdeklődők, akiknek viszont nem javasolják a kivárást, amire a piac novemberi mozgása is utal.
Az ünnepekre meglódult a kereslet
Az otthonteremtők és a befektetők körében egyaránt fellendülő kereslet már novemberben érezhető volt, amely az egyik legaktívabb hónapnak számított tavaly – ekkor az októberi eladásokat 12 százalékkal, az egy évvel korábbiakat 10 százalékkal szárnyalta túl a szektor. Decemberben is a piac erősebb aktivitását mérte a Duna House Barométer, amely 2024-re az ideinél jelentősen magasabb tranzakciószámot prognosztizál.
Már piacra léptek azok, akik még a 2023-as támogatásokkal az utolsó pillanatban belevágtak az otthonteremtésbe, és azok is nézelődni kezdtek, akik az új támogatások igénybevételével idén szerződnének – jelezték.
A kisebb és nagyobb befektetők figyelme a versenyképes befektetési termékek kifutása, például az inflációkövető állampapír 10 százalék alá csökkenő hozama miatt fordul újra az ingatlanok felé, elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban.
Már emelkednek az árak
Az erősebb kereslet a másfél-két éve tartó stagnálás és csökkenés után az árakra is hatással lesz, amelyek nominális értelemben újra emelkedő pályára állnak ebben az évben. Az egyes lokációk és ingatlantípusok esetében ugyan még lehetnek jelentős eltérések, ám a Duna House elemzői éves szinten átlagosan 5-10 százalékos áremelkedéssel számolnak.
Erre utal az Ingatlan.com lakásárindexe is, amely szerint novemberben még kismértékben (országosan 0,2 százalékkal) csökkentek a lakásárak, ám a fővárosban már 0,1 százalékos, az észak-alföldi régióban pedig több mint 1 százalékos drágulás volt jellemző – habár szeptemberhez képest még mindig olcsóbban lehetett ingatlanhoz jutni. Megerősítették: egyre többen érdeklődnek az eladásra szánt lakások és házak iránt, főként az idén indult, új lakástámogatási konstrukciók ösztönzésére.
Magára talál a hitelpiac
Tavaly a bizonytalanabb gazdasági tényezők és a kedvezőtlen hitelfelvételi lehetőségek miatt az átlagosnál jobban visszaesett a hitellel vásárlók aránya, amely így az ingatlanpiac mellett szintén nagyon gyenge jelzáloghitel-piacot eredményezett.
A Magyar Nemzeti Bank októberig publikált hivatalos adatai és a Duna House cégcsoporthoz tartozó Credipass pénzügyi közvetítő november-decemberi előrejelzése alapján 2023-ban 600 milliárd forint alatt maradhat a forintalapú jelzálogcélú hitelek volumene – ez a piac 50 százalékos visszaesését jelenti a 2022-es, 1192 milliárd forinthoz képest. Az idén viszont a nemrég bejelentett, önkéntes THM plafon, és a kedvezőbb hitelkonstrukciók pozitív hatásaként 750-850 milliárd forintos aktív piaccal számolnak.
Új szabályok az energiatanúsítványra
Kedvező változás az ingatlanvásárlást vagy -bérlést tervezők számára, hogy az energetikai besorolást 2024 januártól a hirdetésekben is kötelező feltüntetni és már csak az új típusú energetikai tanúsítványok fogadhatók el, amelyek érvényessége 10-ről 5 évre módosult. Változott az eddigi besorolási rendszer: a korábbi, AA++-tól JJ-ig tartó skála helyett immár A+++-tól I-ig sorolják be az ingatlanokat. Az épületeknek kétféle minősítési szempont szerint, azaz az eddig is vizsgált, összesített energetikai jellemzők és a fajlagos szén-dioxid kibocsátás alapján kell minősítést nyerniük. Megszűnt a kötelező megújuló energia-részarány előírása az új építésű, „közel nulla” energiaigény kapcsán, helyette a szén-dioxid-kibocsátás felső határát írták elő. Emellett egy egyszerű, 5 szintű minőségi skála is segíti a tájékozódást: rossz, gyenge, közepes, jó és kiváló besorolás alá eshetnek az épületet határoló szerkezeti elemek, valamint az épületgépészeti és -technikai rendszerek.