A vevő

A vevő céltudatos, akkurátus, konok ember, aki történetesen ingatlant keres, méghozzá esetünkben a lakóhelyétől 150 kilométerre. Bújja az ingatlanhirdetéseket, beállítja a keresési feltételeit az ingatlanos adatbázisokban, értesítéseket kér a szóba jöhető házakról, jegyzetel, telefonál, tájékozódik, egyszóval keresi a számára legmegfelelőbb ajánlatot, amiért az ügylet végén készpénzben fog fizetni. Ő tehát a vevő.

Az eladó

Az eladó többnyire ismeretlen a vevő számára, mert sokan közülük az egyszerűségre törekvés jegyében ingatlanirodát bíznak meg a házuk értékesítésével.

Az ingatlanügynök

Az ingatlanügynök udvarias, sima modorú ember, aki egy sikeres adásvétel tető alá hozásáért jutalékot kap. Mégis gyakran titkolódzik, amikor a vevő (tudják, a céltudatos, akkurátus, konok ember) felteszi az ominózus kérdést: „Pontosan hol van az ingatlan?”. Azt mondja sajnálkozva, hogy: „A címet sajnos nem áll módomban kiadni”. Ő tehát az ingatlanügynök.

A probléma

Az ingatlan közvetlen környékének ismerete nélkül ingatlant vásárolni nem szokás. Márpedig az információtechnológia jóvoltából manapság az interneten fellelhető műholdas térképek, utcaképek segítségével a vevő könnyedén ki tudná deríteni a kiszemelt ingatlan pontos címének ismeretében, hogy továbbra is érdekli-e az üzlet, vagy inkább tovább keresgélne. Mert ha valami nem tetszik a saját szempontrendszere szerint, akkor nem mellékesen megspórol magának alkalmanként mintegy 15 ezer forintnyi üzemanyag költséget és jó néhány órányi elvesztegetett időt. 

Csakhogy az ingatlanügynök gyakran belső szabályzatra, kizárólagos megbízásra, illetve a pénzmosás és terrorizmus ellenes törvényre hivatkozik, elmondja, hogy minden egyéb kérdésre szívesen válaszol, egyeztetett időpontban örömmel megmutatja az ingatlant, de a pontos címét nem mondhatja meg.

Ez bizony patthelyzet, és könnyen lehet, hogy elvesztegetett üzleti lehetőség.

Gyakran panaszolt ingatlanos gyakorlat

A problémával megkerestük Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki mindenek előtt leszögezte:

Nagyon aktuális a kérdés, mert rengeteg vevő panaszkodik erre a gyakorlatra.

A jelenség hátterében az ingatlanközvetítők és az őket megbízó ingatlantulajdonosok között évtizedek óta fennálló bizalmi válság húzódik meg. Sok ingatlanközvetítő kockázatot lát abban, hogy az ingatlan pontos címét kiadva a vevő és a tulajdonos a közvetítőt megkerülve köt egymással üzletet. Ha erre sor kerül, akkor ők is búcsút inthetnek az ingatlan eladásért járó jelentős jutaléknak, hiszen van olyan tulajdonos, aki nyitott az ilyen vevői megkeresésre, mert azt a lehetőséget látják benne, hogy milliókat tudnak spórolni a közvetítői jutalékon. 

A probléma több évtizedes gyökere abban rejlik, hogy az internet kora előtt a közvetítők egyik legnagyobb feladata a vevők felkutatása volt, amit hirdetéseken keresztül értek el. Ráadásul akkoriban kizárólagos információs csatornaként is szolgáltak a tulajdonosok és vevők között – ad visszatekintést Balogh László. 

Manapság viszont már a tulajdonosok is ingyen vagy minimális költséggel potenciális vevők millióit érhetik el, ha hirdetést adnak fel a legnagyobb online ingatlanhirdetési portálokon.

Milliós nagyságrendű jutalék a tét

Ennek következtében pusztán a hirdetések feladásáért sok tulajdonos már nem szívesen fizeti ki az ingatlan értékének 5-10 százalékát értékesítési jutalékként, ami a jelenlegi ingatlanárak mellett már milliós nagyságrendet jelent.

Abban szerintem nincs, és nem is lehet vita egyik fél részéről sem, hogy az elvégzett munkáért jogosan jár az értékesítési jutalék

– hangsúlyozza az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, és hozzáteszi, hogy ilyen körülmények között a vevőket és az eladókat is arra biztatja, hogy keressenek olyan prémium szolgáltatást végző ingatlanosokat, akik alkalmazkodtak a modern idők kihívásaihoz. Számukra az ingatlanközvetítés már nem csak a hirdetések feladását jelenti, hanem minőségi fotók elkészítését, értékbecslést, tanácsadást jogi és egyéb szakmai kérdésekben, az ingatlan profi bemutatását. Ezekben ugyanis a legtöbb ingatlantulajdonosnak nincs nagy rutinja, és van, aki nem is szeretne ezzel bajlódni.

A fentieknek is köszönhető, hogy léteznek olyan profi ingatlanközvetítők is, akik átbeszélik a tulajdonosokkal a várható értékesítési folyamatot, meggyőzik őket arról, hogy bizonyos lépésekre miért van szükség, és ennek következtében olyan bizalmi viszony alakul ki az eladó és az ingatlanos között, hogy a közvetítő nem fél kiadni az ingatlan címét. A bizalmi viszony miatt ezek az ingatlanközvetítők nem tartanak attól, hogy a tulajdonos összejátszva a vevővel kibújik a jutalékfizetés alól. Ennek leginkább az az oka, hogy az eladók látják, tudják és érzékelik a szolgáltatásba beletett munkát, és tisztában vannak azzal, hogy mire fizetik ki a milliós nagyságrendű jutalékot, ha létrejön az üzlet.

A tyúk volt előbb, vagy a tojás?

A helyzet kicsit tyúk-tojás probléma – mondja Balogh László. Hiszen ma már senki nem emlékszik arra, hogy vajon az olykor ellentmondásos ingatlanközvetítői gyakorlatok miatt bizalmatlanok a vevők és az eladók a közvetítőkkel szemben, vagy pont ez a bizalmatlanság ösztönöz bizonyos ingatlanosokat az információk visszatartására.

A transzparencia megnyugtató

Mivel a fenti problémakörrel mi is gyakran szembesülünk, ezért az ingatlan.com idén tavasszal programot hirdetett a vevők, az eladók és az ingatlanközvetítők segítségére – teszi hozzá az ingatlanszakértő. A partner.ingatlan.com oldalon kereshetővé tették azokat az ellenőrzött ingatlanközvetítőket, akiket személyesen is azonosítottak, feltüntetve a jutalékszintjüket, a működési területüket, a szakirányú végzettségüket és azt is, ha szerepelnek az ingatlanközvetítői működés előfeltételét jelentő országos kereskedelmi nyilvántartásban (OKNYIR). A pozitív visszajelzések alapján Balogh László azt reméli, hogy a jogszerű és ügyfélbarát ingatlanközvetítői működés mintaként szolgálhat mindenki számára, aki ebben az iparágban tevékenykedik.

Pénzmosás és terrorizmus? Ugyan már!

Az az ingatlanos, aki a pénzmosás és terrorizmus elleni törvényre hivatkozva nem adja ki a címet, csak hangzatos szavakkal dobálódzik, ugyanis

Ennek semmi köze nincs az említett törvényhez, ez a legtöbb esetben üres kifogás.

A pénzmosás és terrorizmus ellenes törvény lényege ugyanis az, hogy bizonyos ügyletek esetében – mint amilyenek például a pénzügyi tanácsadási vagy banki szolgáltatások vagy az ingatlanügyletek – a szolgáltatók beazonosítsák az ügyfeleiket annak érdekében, hogy csökkentsék a pénzmosás vagy terrorcselekmények finanszírozásának lehetséges társadalmi kockázatait – magyarázza Balogh László. 

Ennek a törvénynek mindössze annyi a következménye, hogy az ingatlanközvetítőknek az ügyfeleik személyes adatait vagy igazolványait a beazonosítás érdekében a jogszabályok értelmében el kell kérniük.