A jelentős kiadások és a bizonytalanságok a lakásvásárlási tervekben is éreztetik a hatásukat. A K&H tavalyi harmadik negyedéves biztos jövő felmérése alapján a 30-59 éves korosztály mindössze 33 százaléka látja annak az esélyét, hogy saját lakása lesz. Ugyanez az arány egy éve 41, azelőtt pedig 48 százalékos volt. A legaktívabb a harmincas korosztály lehet, közülük tízből négyen vennének lakást.
A mostani eredmény nagyjából a 2020-as szinttel egyezik meg, akkor a lakóingatlant vásárolni tervezők aránya 34 százalékos volt. A vásárlást fontolgatók 3 százaléka egy éven belül, 10 százalékuk 2-3 év múlva, 13 százalékuk pedig 3-4 éven belül vásárolna ingatlant. Szintén 13 százalékos azoknak az aránya, akik ugyan szeretnének lakást venni, de csak több mint öt év múlva keríthetnek sort erre.
Jelentősek az eltérések életkor alapján: miközben a harmincas korosztály 41 százaléka gondolkodik lakásvásárláson, addig a negyeveseknek a 35, míg az ötveneseknek csupán a 22 százaléka.
Települések szerint is eltérőek az arányok: a legnagyobb lakásvételi kedv a fővárosban van, míg a falvakban a legalacsonyabb, 50 és 20 százalékos. 53 százalékban terveznek lakást vásárolni azok, akik más lakásában laknak, de ez az arány a saját lakásban élők között is 27 százalékos. Tízből hatan fontolgatják a lakásvásárlást azok között, akik bérelt lakásban laknak.
A K&H a kutatásról szóló közleményében megjegyzi, hogy a lakásvásárlási hangulat csökkenésében a magas kamatok játszhattak szerepet, ugyanakkor ez hamarosan változhat, mivel a kamatok mérséklődni kezdtek, emellett pedig a csok plusz is hozzájárulhat ahhoz, hogy a harmincas korosztály kilépjen a lakáspiacra.