Az Európai Unió országaiban is folyamatosan emelkedtek a bérleti díjak és lakásárak 2021 harmadik negyedévében is, átlagosan 1,2, illetve 9,2 százalékkal 2020 azonos időszakához viszonyítva – közölte legfrissebb jelentésében az Eurostat.

Míg a bérleti költségek kisebb mértékben, de folyamatosan növekedtek 2010 óta, addig a lakásárakban nagyobb volt az ingadozás. A 2011-2013 közötti meredek csökkenést követően stagnáltak az árak, majd 2015 év elejétől beindult a gyors ütemű és nagymértékű drágulást. Az elmúlt közel 12 évben az albérleti költségek 16, a lakásárak pedig 39 százalékkal emelkedtek meg.

Ha csak 2021 harmadik negyedévét vizsgáljuk, az Eurostat lakárárindexe 9,2 százalékkal nőtt egy év alatt. Az éves áremelkedés üteme az EU tagállamok felénél megközelítette a 10 százalékot, a legmagasabb értékeket Csehországban (+22 százalék), Litvániában (+18,9), Észtországban (+17,3 százalék) és Hollandiában (+16,8 százalékot) regisztrálták. Az előző negyedévvel való összehasonlításban az észtek kivételével ugyanezen országok vezetik a rangsort, míg az EU átlag 3,1 százalék volt. Hasonló mértékben nőttek az árak hazánkban is (2,9 százalék), éves szinten pedig több mint 12,5 százalékos drágulást tapasztaltak a szakemberek.

A KSH legfrissebb lakáspiaci jelentése szerint a 2015-ös bázison, az Eurostat összevont lakásárindex módszertana alapján a magyarországi áremelkedés elérte a 208 százalékot, ami továbbra is a legmagasabb érték az adatot közlő országok közül. A bázisidőszaki érték kétszereséhez közelít az index Csehországban (189,6 százalék), emellett Izlandon, Luxemburgban és Portugáliában is kiemelkedő ütemben nőttek az árak. A volt szocialista országokban – Románia kivételével – pedig mindenütt az EU-s átlag (138,8 százalék) feletti volt a lakások drágulása az elmúlt 6 év során.

A magyar ingatlanárak még mindig kedvezőek európai összehasonlításban, hazánk a középmezőny végén helyezkedik el az „árversenyben” – mondja Benedikt Károly, a DH pr és elemzési vezetője.

  • Az albérletekért átlagosan 160 ezer forintot kell fizetni havonta,
  • egy belvárosi lakást pedig már 1 millió forint feletti négyzetméteráron lehet megvásárolni Budapesten.
  • A Numbeo legfrissebb adatai szerint Horvátországban, Észtországban és Szerbiában közel azonos árszínvonallal lehet számolni,
  • ennél olcsóbban viszont olyan államok fővárosaiban lehet lakást vásárolni, mint Románia vagy Görögország.

Az összehasonlítást azonban nem szabad csak az árak mentén végezni, hiszen a lakosság jövedelmi helyzete is más-más az adott országokban, ami jelentősen befolyásolja a lakásárak alakulását Európa egyes részein a vizsgált időszakban - hangsúlyozza Benedikt Károly.

A DH 2022 első negyedéves értékesítési adatai készült országos lakásárindex nominál értéken kiugró, 231 ponttal ismét rekord szinten zárt. Reálértéken szintén csakugyan növekedés tapasztalható, de kisebb ütemű.

A  közeljövőben a globális ingatlanpiac lakhatási célú keresletére a legnagyobb bizonytalanságot az energiaárak jelentős és tartós emelkedése jelenti. Ez az inflációba begyűrűzve az élet minden területét megdrágíthatja, mérsékelve ezáltal az elkölthető jövedelem növekedési ütemét. Az emelkedő kamatkörnyezet miatt dráguló hitelek és a szigorodó hitelezési folyamatok pedig a finanszírozási oldalon okozhatnak majd nehézséget  - teszi hozzá a DH szakértője.