Miután tavaly az építőiparban volt a legtöbb, szabálytalan munkavégzés miatt bekövetkezett súlyos munkabaleset, ezért idén két hónapon át, május és június között kiemelt figyelmet kapott a szektor a munkavédelmi hatóságtól. A célvizsgálat egészen pontosan a magasépítési, mélyépítési, építőmesteri, építő szakipari, valamint az útépítési tevékenységet folytatók ellenőrzésére irányult.

Gyorsan lelőjük a poént: a cégeket továbbra sem érdeklik nagyjából semmilyen formában az előírások, különben érthetetlen lenne, hogyan lehet az, hogy a vizsgált vállalkozások 92,53 százalékánál (!) találtak valamiféle szabálytalanságot. Azaz 1218 cégből 1127-nél.

Kapcsolódó

Ennél szerencsére jobb az arány, ha a dolgozókat nézzük, ám az, hogy a 11 122 ellenőrzött főből 3 352-nél (30,14 százalék) találtak valami gondot, nem ad okot a bizakodásra.

Nem lehetünk túl büszkék arra az eredményre sem, hogy az vizsgált munkaeszközök több mint ötödénél nem stimmelt valami.

Egészen elképesztő például, hogy minden második (!) munkaállvány balesetveszélyes volt, de a legjobb arányt mutató kézi szerszámgépeknél is volt 10 százalék esély arra, hogy valami gond lesz annak használatából.

Vannak azért pozitívumok is

Természetesen a vizsgálat talál jó dolgokat is, így például nagyon kevés kivételtől eltekintve (0,86 százalék) mindenki biztosított a dolgozóknak megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet, ahogy a vizsgált munkahelyek 96 százalékában volt kialakítva pihenőhelyiség is. Ez utóbbival kapcsolatban az NGM Munkavédelmi Főosztálya által készített hatósági összefoglaló kiemeli, hogy a nagyobb cégek még klimatizált konténereket is biztosítottak a dolgozók számára. Olyan is előfordult, hogy bár volt pihenő kialakítva, a dolgozók inkább a klímával felszerelt szállítójárművekben hűsöltek. (Nincs munkás, lefújtak egy egész építkezést.)

Ide kapcsolódik, hogy mindössze az ellenőrzött vállalkozások két százaléka nem gondoskodott wc-ről az építkezés helyszínen. Abba inkább nem akarunk belegondolni, hogy ezek az érintett dolgozók hogyan oldották meg a kisebb-nagyobb dolgaikat....

A hiányosságokról részletesen

El tud képzelni egy olyan építkezést, ahol nincs lehetőség elsősegélynyújtásra? Nos, az ingatlaniparban dolgozó cégek nagyjából ötöde simán, ezt mutatja, hogy a vizsgált munkáltatóknál a munkahelyi elsősegélynyújtás személyi feltételei az építési terület 22 százalékánál, a tárgyi feltételek 18 százalékánál nem voltak adottak.

+7
Építőipar NGM
Elhasznált, védelmi képességét vesztett védőkesztyűk. Forrás: NGM

Ezek főleg a kisebb építkezések voltak, itt gyakran találkoztak az ellenőrök nemcsak lejárt egészségügyi szerekkel, de volt olyan helyszín is, ahol senki sem volt kiképezve elsősegélynyújtás adására. Ezzel kapcsolatban a hatóság nem felejti el megjegyezni: elterjedt az a helytelen vélekedés, miszerint a jogosítvánnyal rendelkező munkavállaló egyben elsősegélynyújtásra is ki van képezve. Márpedig a közlekedési baleset teljesen más szituáció, mint az építési baleset - hívja fel a figyelmet az NGM.

Ezek után szinte meglepő, hogy mindössze a dolgozók 3,4 százaléka dolgozott előzetes orvosi alkalmassági vizsga nélkül.

A veszélyes anyagokkal a cégek 13 százaléka bánt szabálytalanul, például élelmiszerekhez gyártott, illetve használt csomagolóeszközben (pl. ásványvizes-, üdítős palackban) tárolták őket. Ez azért szabálytalan, mert így a dolgozó könnyen összekeverhet két üveget és előfordulhat, hogy véletlenül a rosszat húzza meg nap közben.

Sajnos továbbra is igencsak gyakori, hogy a magasban végzett munkáknál nem gondoskodnak a cégek a leesés elleni védelemről: a leesésveszélyes, szabadba vezető falnyílások, magasban lévő munkaszintek majdnem kétharmadát (60 százalék), a beesésveszélyes födémnyílások 38 százalékát nem látták el szabályos, személyek és tárgyak leesése elleni kollektív védelemmel. Ahol volt is védőeszköz, ott a dolgozók 17 százaléka nem rendeltetésszerűen használta őket - olvasható az összefoglalóban.

De nem csak a magasban végzett munkáknál vannak gondok: a mélyépítési munkáknál ahol az szükséges lett volna, az esetek 64 százalékában nem támasztották meg megfelelően a munkagödör, illetve munkaárok oldalfalait. Ezt a munkáltató sokszor azzal próbálta megmagyarázni, hogy a dúcolat beépítése túl sok időt és energiát vesz igénybe, illetve az árokban folyó munkát is akadályozza. Ez azonban csak azt bizonyítja, hogy a munkát nem tervezték meg megfelelően, a munkaeszközöket nem a körülménynek megfelelően választották meg - kontrázott az NGM.

Ugyanakkor összesen 7 esetben (2 százalék) nem volt biztosított a munkavállalók számára az 1 méternél mélyebb munkagödörbe, esetleg árokba való biztonságos lejutás lehetősége. Igaz, az ezekbe való beesés elleni intézkedéseket az esetek majdnem felében (49 százalék) elmulasztották megtenni az építőipari cégek. A nyitott munkagödrök elkerítése jellemzően szalaggal történik, ez azonban a jogszabályi előírásokkal ellentétes.

A veszélyeket sem mérik fel

Igencsak sokatmondó adat, hogy az ellenőrzés alá vont munkáltatók 14,4 százaléka nem rendelkezett az építési területre vonatkozó kockázatértékeléssel. Ezzel kapcsolatban azt írta a hatóság, hogy a leesésveszély értékelése a legtöbb helyen formális, míg a rákkeltő anyagokkal dolgozó cégek mintegy harmada nem tartotta be a rájuk vonatkozó szigorúbb előírásokat.

Sokatmondó az is, hogy a szennyvízcsatornák karbantartása, bővítése során a cégek ötöde nem foglalkozott a biológiai kóroki tényezőkkel, de hasonló volt a helyzet a veszélyes anyag/keverék (18 százalék), a rezgésexpozíció (13 százalék) és a zajexpozíció esetében (11 százalék) is.

+7
Építőipar NGM
Elhasznált, védelmi képességét vesztett védőkesztyűk. Forrás: NGM

Ide kapcsolódik, hogy a vállalkozások 7,8 százaléka nem oktatta ki a munkavállalókat az egyéni védőeszközök használatára, ám ennél nagyobb probléma, hogy sok helyen, bár voltak megfelelő védőeszközök, viselésüket nem, vagy nem kellő eredményességgel követelték meg a cégek. Hozzá kell tenni, a dolgozók sem voltak túl lelkesek: sokan például azért utasították vissza a zajtól védő eszközöket, mert a hallásvédő fültok meleg és irritálja a bőrüket.

Túlhajszoltak és nem motiváltak

Az összefoglaló szerint a "fellendülő építőipar" - az NGM írta idézőjelbe, nem mi - sajátossága, hogy ezek a munkavállalók szombaton, de havonta több alkalommal, vasárnap is dolgoznak, mivel szoros az átadási határidő. Nincs elegendő idő a pihenésre, így a munkavállalók hajszoltak, amely akár a munkabalesetek számának növekedéséhez is vezethet.

Gyakran tapasztalható, valamint a munkáltatók nyilatkozataiból is megállapítható volt, hogy nincs elég motivált, szakképzett munkaerő, így a munkavédelmi előírások betartása nehézkes - olvasható az összegfoglalóban. Ezt bizonyítja, hogy számtalan esetben megtalálható volt a munkaterületen minden olyan eszköz, elem, ami a biztonságos munkavégzéshez szükséges, a munkavállalók ennek ellenére gyakran több időt fordítottak a szabálytalan munkavégzésre (raklapokból készült állvány, hajlított betonvas, "provizórikus" fa létra, stb.), minthogy felhasználták volna a rendelkezésükre álló szabályos eszközöket, anyagokat.

A fenti szabálytalanságok miatt egyébként a hatóság összesen 9,5 millió forintnyi bírságot szabott ki, 829 hiányosságot megszüntető határozatot és 2 957 intézkedést, 1 022 felfüggesztő határozatot, illetve 227 foglalkoztatástól eltiltó határozatot hoztak.