Az év első felében, az előzetes számítások szerint, összességében 20 százalékkal több lakás kelt el, mint egy éve - derül ki a KSH frissen közzétett, második negyedévi lakásárindexéből.
Míg az új lakások piacán továbbra is visszaesés van, a használt lakások értékesítésében folytatódott a már 2013-ban elkezdődött növekedés. Az első negyedévben 22 ezer használt lakás cserélt gazdát, ami 22 százalékkal több, mint a megelőző év azonos időszakában, és bár a második negyedévben eddig még csak 19 ezer tranzakcióról van KSH adat, ez a tavalyihoz hasonló beérkezési ütemmel számolva ebben az időszakban is az első negyedévihez hasonló forgalomemelkedést jelez.
2014 első félévében összesen 1377 új lakás épült értékesítési céllal. Ugyanekkor 641 újlakást adtak el. Mivel azonban a statisztikában kizárólag a háztartások által megvásárolt lakások jelennek meg, így sok tranzakció azért esik ki a megfigyelés köréből, mert a vásárlók nem magánháztartások, hanem vállalkozások, vagy az értékesítés során valamilyen átmeneti bérleti megoldás előzi meg a tényleges tulajdonba adást. Mindez szűkíti a megfigyelhető eladások körét - írja a KSH.
Ha ugyanazokat a lakásokat adták volna el, ekkora lenne az árváltozás
A használt lakások piacán 2014-ben eddig 1,1 százalékos tiszta áremelkedés következett be, ami azt jelenti, hogy ennyivel kerülnének többe a lakások, ha ebben az évben ugyanazokat adták volna el, mint egy évvel korábban. Mivel eközben a forgalom az olcsóbb lakások felé tolódott (ennek indexe 3,2 százalékkal csökkent), a ténylegesen értékesítések átlagos ára 2,2 százalékkal alacsonyabb lett.
2013-ban a negyedik negyedév visszaesésétől eltekintve megállt a használt lakások árának csökkenése. Ezt követően 2014 első két negyedévében már 1,2 illetve 1,3 százalékos volt az emelkedés, s az új lakások negyedéves árindexe 2014 második negyedévében átlépte a bázisidőszaki szintet. Azonban az index számításának alapjául egyelőre alig több mint kétszáz értékesített lakás adata áll rendelkezésre.
A korábbi időszakok megfigyelései alapján arra lehet számítani, hogy az összetétel-index és vele a teljes árváltozás indexe még felfelé módosul, ahogy a beérkező adatok teljessé válnak, ugyanis a magasabb árszínvonalú, nagyobb települések adatai általában nagyobb késéssel érkeznek be.
Itt mozgott a piac
2014 első negyedévében a használt lakások 31 százalékát értékesítették Budapesten, további 23 százalékát a megyeszékhelyeken, vagyis a teljes lakáspiaci forgalom több mint fele zajlott a nagyobb városokban. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a budapesti és a kisvárosi társasházi lakások, továbbá a megyeszékhelyeken a családi házak eladása bővült kiemelkedő, 30 százalékot megközelítő mértékben. Átlag alatti, 10 százalék körüli a budapesti családi házak és a községi lakások értékesítésének bővülése.
2013-ban a többlakásos társasházi és panelépületek részesedése a lakáspiacon 56 százalékot tett ki, ebből 13 százalék lakótelepi lakás volt. 2014-ben a többlakásos piac aránya 58 százalékra nőtt. A növekedés a társasházi eladásoknak tudható be, a panellakások aránya a forgalomban nem változott a megelőző évhez képest. A családi házak értékesítése az első negyedévben alacsonyabb volt (41 százalék), majd a második negyedévben a szinte kizárólag családi házakból álló községi lakáseladások bővülésével emelkedett (43 százalék).
Átlaglakások átlagára
2014 első félévében egy használt lakás 9,4 millió forintot ért, 300 ezer forinttal kevesebbet, mit 2013-ban. Az eladott lakások átlagára Budapesten 300 ezer forinttal csökkent, egy használt lakás átlagos ára 13,3 millió forint volt. Ugyanez az érték a megyeszékhelyeken 9, a városokban 8,4, míg a községekben 5,3 millió forint volt. Az agglomerációkon kívül eső községekben ugyanakkor csak 3,6 millió forintért kelt el egy átlagos ingatlan.
A községi lakások négyzetméterára mindössze egynegyede a budapestinek (57 ezer forint). Az agglomerációkon kívül eső községekben ez az érték még alacsonyabb (43 ezer forint).
Így szakadt ketté az ország
2014-ben az ország egyes területein növekedni kezdtek a lakásárak, míg másutt folytatódott az árcsökkenés. Számottevő és a régió minden megyéjéíre kiterjedő áremelkedés következett be a Dél-Alföldön. Nyugat- és Dél- Dunántúlon összességében ugyancsak emelkedtek az árak, ám megyénként eltérően. Nyugat-Dunántúlon Győr-Moson-Sopron megye, míg Dél- Dunántúlon Somogy megye árai emelkedtek kiugróan. A központi régióban egyelőre nem egyértelmű a fordulat: Pest megyében a teljes és a fajlagos átlagár is esett, és Budapesten is csak a fajlagos árakban figyelhető meg kisebb emelkedés. Továbbra is valamennyi megyében csökkennek az árak Közép-Dunántúlon és Észak-Alföldön.
Árszintünk az európaihoz képest
Az Eurostat lakáspiaci árindexe összevontan mutatja be a használt és az új lakások áralakulását. Eszerint 2014 második negyedévében az EU-tagállamok összesített lakáspiaci indexe a 2010. évi bázis 99,2 százalékán állt. Az eurózónában a lakásárindex az EU átlaga alatt van, értéke a második negyedévben 97,0 százalék.
2014 második negyedévében a Balti-államokban, az észak-európai országokban és Luxemburgban a legmagasabb a 2010-es bázishoz viszonyított lakásár-index. Spanyolországban, ahol a legnagyobb volt az árak visszaesése, a legutóbbi megfigyelés idején a bázisidőszaki érték 71,9 százalékát érte el a lakáspiaci árindex. A környező országok közül Szlovákiában csak 2 százalékkal marad el az árszint a bázisidőszakitól, miközben Romániában és Horvátországban 22 százalékos volt az árak visszaesése. Szlovénia lakáspiaci árszínvonala ugyanekkor 15,7 százalékkal volt alacsonyabb a 2010-es szintnél.