A magyar kormány kifejezett célja, hogy olyan erős, szuverén és szolgáltató magyar államot hozzon létre, amely modern, 21. századi elvek mentén működik. Minderre tekintettel a kormány a kedden az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése, és az egységes szemléletű megoldások biztosítása érdekében az egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlés elé - jelentette be szerdai közleményében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

A törvénymódosítás biztosítja, hogy az állami feladatellátást közvetlenül nem szolgáló vagyonelemek értékesítése és hasznosítása útján az állam bevételei a "szankciós" gazdasági helyzetben növelhetők, a kiadások pedig csökkenthetők legyenek - mindezt egyszerűbb, de továbbra is transzparens módon - ismertette a miniszter.

A könnyítés több bevételt hozhat

A kormányt képviselve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter által jegyzett, a parlament honlapjára most felkerült törvényjavaslatból egyebek mellett kiderül, hogy a költségvetési bevételek növelése érdekében könnyítenek egyes állami vagyonelemek értékesítési, illetve hasznosítási szabályain. Ezek 2023-tól lépnének hatályba.

Bizonyos esetekben mellőzhető a versenyeztetés az állami vagyon hasznosításakor

  • ha a határozott időre kötendő szerződés tartama az egy évet nem haladja meg,
  • ha az ingatlan hasznosítása az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog – így különösen bányászati jog – gyakorlásához szükséges, vagy azt segíti elő,
  • ingóságok hasznosítása esetén, ha azok együttes forgalmi értéke a bruttó 25 millió forintot nem haladja meg,
  • ha a hasznosítással érintett terület nagysága az 50 négyzetmétert nem haladja meg.

Szintén mellőzni lehet a versenyeztetést az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, művelés alól kivett védett természeti terület értékesítésekor, ha

  • a közvetlenül határos ingatlan tulajdonosa részére kerül értékesítésre, vagy
  • osztatlan közös tulajdonban álló védett természeti terület, amely földrészlet tekintetében az állam kisebbségi tulajdonostársnak minősül és olyan tulajdonostárstól érkezik a vételi ajánlat, aki az ajánlata megtételekor legalább három éve tulajdoni hányaddal rendelkezik.

Határozott időre, 25 plusz 5 évre lehet szerződni

A törvénymódosítás lehetővé teszi azt is, hogy az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés 25 éves határozott időre is köthető legyen, ha a hasznosításra jogosult vállalja az érintett állami vagyon gyarapítását szolgáló beruházás megvalósítását és a beruházás megtérülési ideje ezt kifejezetten indokolja. A 25 éves határozott időtartam egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette - áll a törvényjavaslatban.

Műemlék is hasznosítható rövid távra

A törvényjavaslat - egyebek mellett - az MNV Zrt.-t jelöli ki az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alap részeként nyilvántartott ingatlanvagyon feletti tulajdonosi joggyakorlóként az eddig kijelölt intézmények helyett.

Nem kell miniszteri előzetes jóváhagyás ahhoz, ha egy állami tulajdonban álló műemlék tulajdonosi joggyakorlója 90 napot meg nem haladó időtartamra köt "jogügyletet" a műemlék hasznosítására.

Azoknak az egészségügyi intézményeknek, amelyeknek jelenleg az Országos Kórházi Főigazgatóság a tulajdonosi joggyakorlója, 2023-tól az MNV Zrt. lesz.

Módosul az öröklés is

Az a módosítás 2024-től lépne hatályba, amely szerint az örökös és végintézkedés hiányában elhunyt személyek hagyatékát képező ingatlanok - a termőföldek kivételével - és az ahhoz tartozó ingóságok örököse az államot megelőzően az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat legyen. Ha az önkormányzat visszautasítja az örökséget , akkor az állam lesz az örökös.