Az építési ágazatban vállalkozók és foglalkoztatottak, a teljes termelési értéklánc érdeke, hogy az építőipari vállalkozások mérsékeljék a koronavírus járvány egészségügyi és üzleti kockázatát. A vállalkozók nagy többsége már megtette a legszükségesebb munkaegészségügyi intézkedéseket - állapítja meg az ÉVOSZ.

A szakszövetség ugyanakkor hangsúlyozza, a munkáltatóknak kötelessége a Covid-19 megfékezése, intézkedések hozatala a munkahelyeken azért, hogy a foglalkoztatottaik egészségesek maradjanak. A munkavállalók pedig kötelesek az előírt intézkedéseket betartani.

Kapcsolódó

A kockázatok csökkentése érdekében az ÉVOSZ ajánlásai a következők:

  • A közepes és nagy vállalkozásoknak célszerű teljes körű járványügyi - egészségügyi intézkedési tervet készíteni, melybe integrálják, az alvállalkozói mikró- és kisvállalkozásokkal szembeni elvárásokat, tennivalókat is.
  • Ügyelni kell arra, hogy a munkahelyeken biztosítsák a rendszeres kézmosás és a kézmosást követő kézfertőtlenítés lehetőségét.
  • A szociális blokkokat és a munkásszállókat szakcégekkel kell minél gyakrabban takaríttatni. Szükséges a WC, mosakodási lehetőségek, tartózkodási konténerek - főként asztallapok és székek, karfák és kilincsek - rendszeres, gyakori fertőtlenítése.
  • Nem javasolt az úgynevezett "Toi-Toi", azaz nem öblítéses WC-k használata, törekedni kell vízöblítéses WC és kézmosási lehetőség kialakítására.
  • Nem javasolt a nagy csoportokban történő munkábajárás, törekedni kell a saját személygépkocsival történő közlekedésre. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor az utazás ideje alatt arcmaszk és egyéb védőfelszerelés viselése ajánlott.
  • A munkaadóknak kötelessége a munkavállalókat tájékoztatni az elvárt viselkedési normákról. Utasításokat kell kidolgozni arra az esetre, ha a munkahelyen igazolt fertőzött dolgozott. Bármely betegség tüneteit hordozó dolgozót a munkahelyről el kell tanácsolni.
  • Indokolt a kapcsolati napló vezetése az esetleges megbetegedésekre számítva, az adatvédelmi előírások betartásával.
  • Csökkenteni kell a helyszíni megbeszélések számát. A helyszíni egyeztetéseken a résztvevő intézményeket, feleket lehetőleg csak egy-egy személy képviselje.
  • Indokolt a lehető legkisebb szakmai csoportokra, brigádokra való bontása a munkafolyamatoknak. A munkavégzést úgy kell szervezni, hogy a dolgozók minimális távolsága ne legyen 1,5 m-nél kisebb. Kültéri munkavégzésnél - ha ez nem megoldható - egészségügyi szájmaszk viselése kötelező.
  • Szűk, beltéri munkavégzés esetén a dolgozók szájmaszkot kell viseljenek.
  • Amennyiben a munkaadó tudja, hogy a munkavállalója a Covid-19 megbetegedés egyik rizikócsoportjába tartozik (pl. immungyengeség, korábbi betegsége, cukorbetegség ), ezen kollégát nem alkalmazhatja olyan területeken, ahol magas a fertőzésveszély.
  • A tervezői, mérnöki munkavégzések területén a távmunkára, az otthoni munkavégzésre és az elektronikus iratkezelésekre kell helyezni a hangsúlyt.
  • A járványvédelmi intézkedéseiknek, az eszközök használatának ellenőrzését a vállalkozások kötelező érvénnyel végezzék.

Az üzleti kockázatokat is csökkenteni kell

Az üzleti kockázatok csökkentése érdekében gyors intézkedésekre, nagyobb tudatosságra van szükség. Az építésgazdaság területén is az elhúzódó járványhelyzetre kell számítani, ezért a vállalkozásoknak át kell gondolni az egész éves üzleti tervüket, felül kell vizsgálni a szerződéses állományuk teljesíthetőségét - írja az ÉVOSZ.

A szakszövetség szerint:

  • Indokolt felülvizsgálni és megerősíteni a finanszírozási képességet, figyelve a kormány, az MNB, a számlavezető kereskedelmi bankok által kínált lehetőségeket is.
  • A táppénzes igazolásokat, karantén elrendelési igazolásokat gondosan meg kell őrizni.
  • Egy vagy több munkavállaló koronavírusban való megbetegedése esetén az ebből eredő kár viselése a munkaadó vállalkozást terheli. A kár átvállalására kormányzati intézkedések születhetnek.
  • Szerződésenként eltérő lehet a vis maior kategória tartalma, következménye, értelmezése, ezért mindig a konkrét helyzet, konkrét értelmezése szükséges a kérdés eldöntéséhez.
  • Általában vis maior, illetve előre nem látható esemény, ha zavarok keletkeznek az anyagszállításban és ezek olyan zavarok, melyek előre nem voltak láthatóak és akár drágább egyéb beszerzésekből sem biztosíthatóak.
  • A koronavírus, illetve annak hatásai, az elrendelt veszélyhelyzet és a kormány korlátozó intézkedései elháríthatatlan, abszolút jellegű, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülménynek minősülnek, amelyek ha ellehetetlenítik a szerződés teljesítését, úgy vis maiornak tekintendők.
  • A különleges helyzet kialakulása óta kiadott ajánlatok vagy megkötött szerződések teljesítésénél azonban vis maiorként nem lehet hivatkozni a járványra. A járvány ekkor már ismert vállalkozási tényező, ami a teljesítés megvalósításánál figyelembe vehető volt. Sem határidő sem többletköltség ilyen jogcímen nem érvényesíthető.

Az ÉVOSZ szerint a koronavírus járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben is érvényesülnie kell a felek együttműködési kötelezettségének. Ennek keretében a szerződő feleknek törekednie kell a kár elhárítására, enyhítésére a körülmények által lehetővé tett mértékben.

A szakszövetség intenzív kommunikációt javasol a megrendelőkkel, akiket rendszeresen tájékoztatni mindenről, ami az építkezésen a napi normális élettől eltérően működik, esetlegesen kihatással lehet a teljesítésre. Minden intézkedés, amit az emberi egészség védelmében a munkahelyen teszünk, legyen a megrendelő számára ismert - hangsúlyozzák.

További ajánlások:

  • Amennyiben kijárási tilalmat rendelnek el, a munkaadó feladata, hogy a munkavállalókat ellássa olyan igazolással, amelyet felmutatva eljuthat az építkezésre és onnan vissza is térhet.
  • Amennyiben az építtető vagy nevében eljárók (mérnöki iroda, építész) járványhelyzetre hivatkozva fontos megbeszélést, egyeztetést mond le és helyette nem teremt más fórumot a szóban forgó téma egyeztetésére, ennek rizikója, anyagi következménye általában az építtetőt terheli.
  • A koronavírus terjedésével kapcsolatban kialakuló helyzetet alapvetően a megrendelő/generálkivitelező és a vele szerződésben lévő vállalkozó viseli. A vállalkozási szerződések szükségszerű módosítására az építőipari vállalkozásoknak fel kell készülni, azt érvanyagokkal alátámasztva lehet kezdeményezni.
  • A likviditási nehézségek miatt szükségessé válhat a gyakoribb műszaki-pénzügyi ütemek kialakítása és ennek megfelelően a gyakoribb számlakibocsátás/-befogadás lehetőségének megteremtése.
  • Újonnan, már a járványhelyzet idején és ismeretében kötendő szerződések esetén javasolt a szerződésekbe hosszabb teljesítési határidőket rögzíteni, függesztő vagy bontó feltételeket alkalmazni mivel a koronavírus miatti teljesítési akadályok következtében késedelmek lehetnek.