A magyar állam 2035-ig fizet rendelkezési állási díjat a 2005 márciusában, három év alatt felépült Művészetek Palotájáért (Müpa). A beruházás a köz- és magánszféra együttműködésével (ppp-konstrukcióban) készült, a magánpartner a Demján Sándor milliárdos vállalkozóhoz köthető TriGranit-csoport volt.
A 2015-ös költségvetési törvény tervezetében összesen 11,576 milliárd forint áll a Müpa működtetésének támogatására. Ebben az összegben benne van a beruházó-üzemeletetőnek (jelenleg a Cipruson bejegyzett TriGranit POA Investments Ltd. többségi tulajdonában lévő Nemzeti Filharmónia Ingatlanfejlesztési Kft.-nek) fizetett rendelkezésre állási és a közüzemi díjak. Ennél némileg kevesebb támogatást kaptak 2014-ben: 11,514 milliárd forintot.
A tájékozódást nehezíti, hogy a 2013-as és a 2012-es költségvetési törvényekből nem derül ki, mekkora hozzájárulást kapott a Müpa, ugyanis a kulturális, sport és felsőoktatási ppp-programok támogatása egy soron, egy összegben szerepelt (21,1 milliárd, illetve 21 milliárd forinttal). A költségvetés 2011-ben 9,9 milliárd, 2010-ben 8,7 milliárd forintot juttatott a létesítmény működtetésére a beruházó-üzemeltetőnek. - A költségvetési támogatásból kevesebb mint 20 százalékot tehetnek ki a közüzemi és egyéb költségek, a fennmaradó rész a rendelkezésre állási díj összege. - Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2012 júliusában publikált jelentéséből kiderül, hogy 2007-2010 között évente átlagosan a rendelkezésre állási díj 8,2-9,2 milliárd, a közüzemi és egyéb díjak pedig 400-570 millió forintot tettek ki.
Hárommilliárdos osztalék
Hogy pontosan mekkora rendelkezésre állási díjat fizetett az állam az elmúlt években a beruházó-üzemeltetőnek, a Napi.hu nem tudta meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, a több mint egy héttel ezelőtt írásban feltett kérdéseinkre a tárca nem válaszolt. Azt sem tudtuk meg, hogy számításaik szerint a 30 éves futamidő alatt, 2035-ig az állam mekkora összeget fizet ki a Müpa építésére és működtetésére, s kerül majd állami tulajdonba a projektcég Nemzeti Filharmónia Kft.
2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | |
Saját tőke | 19 148,0 | 19 843,8 | 22 227,6 | 21 534,5* | 22 028,9 |
Nettó árbevétel | 7 165,7 | 7 771,2 | 8 184,3 | 8 324,0** | 5 419,3 |
Egyéb bevétel | 185,5 | 509,8 | 617,8 | 305,6 | 6 840,0 |
Adózott eredmény | 4 394,7 | 276,7 | -2 259,5 | 4 252,4*** | 5 527,4 |
Mérleg sz. eredmény | 4 394,7 | 276,7 | -2 259,5 | 4 252,4*** | 2 187,4 |
Kötelezettségek | 40 706,8 | 40 880,1 | 44 338,4 | 40 154,1 | 42 836,6 |
*2013-as korrekció: -550 M Ft; **utólagos kedvezmény miatt: -679 M Ft; *** -550 M Ft; Forrás: E-beszamoló, Céginfo.hu |
A Nemzeti Filharmónia Kft.-nek 2013-ban nettó 5,4 milliárdos árbevétele és 6,8 milliárdos egyéb bevétele volt (ennek túlnyomó része a céltartalék feloldásából származott), az évet 5,5 milliárdos adózott eredménnyel zárta. A korábbi években nem, tavaly azonban osztalékot is fizettek a tulajdonosoknak: a TriGranit POA-nak 3,335 milliárd forintot, míg a kisebbségi (0,15 százalékos) tulajdonos magyar államnak - az azt képviselő Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak - 5 millió forintot. A cég tartozásainak összege tavaly év végén megközelítette a 43 milliárd forintot. A Müpa-beruházást finanszírozó bankoknak (OTP, MKB és UniCredit) zálogjog van bejegyezve a TriGranit POA-nak a kft.-ben lévő üzletrészére - derül ki a Céginfo.hu adataiból. Az euróban nyújtott konzorciális banki hitel értéke 131,9 millió euró, azaz 39,2 milliárd forint volt tavaly év végén.
Tavaly az állam és a beruházó módosította a rendelkezésre állási szerződést, a Nemzeti Filharmónia Kft. utólagos kedvezményt adott a 2012-es és 2013-as évekre - derül ki a tavalyi beszámoló mellékletéből -, így a 2012-es rendelkezésre állási díj utólag 679 millió forinttal kisebb lett, az éves árbevétel is ennyivel csökkent.
Minden telek elkelt a Rákóczi-hídnál
Többmilliárdos üzletet hozhatott idén a TriGranit Zrt.-nek (2014 novemberétől kft., tulajdonosa a ciprusi TriGranit Holding Ltd.) a Müpa melletti, a Millenniumi Városközpont még szabad, közel 13 ezer négyzetméteres telkének eladása az államnak. Ezen épül fel az állami, 4-5 ezer fős budapesti kongresszusi központ. A tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárást októberben írta ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
A Soroksári úti Millennium Városközpontban elkezdett, majd évekre lefagyott irodaház-fejlesztés (Millennium Gate) is befejeződik, miután szeptemberben bejelentették, hogy ott Duna Medical Center néven luxuskórházat alakítanak ki 40 millió euróból. A beruházó Joseph Priel, az Euromedic-csoport alapítója és Igor Jankovszkij ukrán származású üzletember. A szerkezetkész épületet és a telket 11 millió euróért (3,4 milliárd forintért) vásárolták meg a TriGranittól.
Rosszul járt az állam a Müpával
A Müpa megvalósításáról még az első Orbán-kormány idején jött létre megállapodás a beruházást lebonyolító TriGranit-csoport és az állam között, majd 2005-ben, az új, baloldali kormány alatt módosítottak a finanszírozási konstrukción: a létesítmény megvalósulásával és működésével kapcsolatban 30 éves futamidejű rendelkezésre állási szerződést kötöttek a felek - ez jelenleg is érvényben van. A beruházást az ÁSZ is vizsgálta, a 2007-es és a 2012-es jelentésében több negatív megállapítást tett az előkészítéssel és a megvalósítással kapcsolatban. A nem megalapozott előkészítés a megvalósítás gazdaságosságát és hatékonyságát hátrányosan befolyásolta. A projekt a finanszírozási konstrukció változása miatt - az összehasonlítható tételek figyelembe vételével, nominálértéken - 66,6 milliárd forinttal több költségvetési ráfordítást igényelt a tervezetnél - állapította meg az ÁSZ 2012 júliusában.
2010 | 8,667 |
2011 | 9,897 |
2012 | 21,061** |
2013 | 21,102** |
2014 | 11,514 |
2015 | 11,576 |
*költségvetési törvények tervezete alapján | |
**nincs bontva: sport, kulturális és oktatási ppp-programok összesen | |
Forrás: parlament.hu |
A TriGranit-csoporthoz tartozó Duna Sétány Székház Kft. 2000-ben vásárolta meg a Nemzeti Színház szomszédságában lévő telket további 11 telekkel együtt, 2,4 milliárd forintért a Kincstári Vagyon Igazgatóságtól. A területen kulturális létesítményeket is tartalmazó ingatlanfejlesztési programot tervezett a magánbefektető, - hivatalosan - ehhez csatlakozott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM). A nettó 31,3 milliárd forint fejlesztési keretösszegű beruházás lebonyolítását a Duna Sétány Székház Kft. és az NKÖM által alapított projekttársaságok végezték.
Az eredeti konstrukció az volt, hogy az állam 10 éves időtartamra bérbe veszi az épületet, amelynek műszaki üzemeltetését és szakmai működtetését állami feladatként határozták meg. A létesítmény a magánpartner projekttársaságokban levő üzletrészeinek megszerzésével került volna állami tulajdonba. A 40,2 milliárd forint összegű bérleti díj a magánpartner számára fedezetet nyújtott volna a felvett hitel kamatokkal növelt törlesztésére, az üzletrészek 11,8 milliárd forint értékű adásvétele pedig a saját tőkebefektetés 8 százalékos hozammal növelt megtérülésére.
Költségvetésen kívül
A beruházás befejező szakaszában a fizetési kötelezettségek elhalasztása, szétterítése, a rendelkezésre állási kockázat átadása, valamint a beruházás központi költségvetésen kívüli elszámolhatósága érdekében a kormány átalakította az együttműködési megállapodást: 30 éves futamidejű ppp-konstrukcióvá - írta az ÁSZ. Az új pénzügyi konstrukció szerint a rendelkezésre állási díj, és azon felül fizetendő közmű díjak fejében a magánpartner biztosítja az épület műszaki üzemeltetését, rendelkezésre tartását, míg a szakmai működtetés állami feladat.
A létesítmény rendelkezésre állási díja és közmű költsége 2005-2010 között 40,4 milliárd forint költségvetési kiadással járt. A 2035-ig tartó futamidő alatt a prognosztizált rendelkezésre állási díj 250 Ft/euró árfolyamon számolva további 177,5 milliárd forint, 2011. évi átlagárfolyamon 198,2 milliárd forint költségvetési kiadást jelent - írta az ÁSZ 2012 júliusában. A futamidő végén a magánpartner projekttársaságban lévő üzletrészét 10 euróért vásárolná meg az állam.