Az első és legfontosabb, hogy mindenképpen kössenek írásba foglalt szerződést, szóbeli megállapodással ne elégedjenek meg. Ebben a szerződésben kell rögzíteni a felek személyes adatait, az ingatlan adatait, a bérleti díj mértékét, a kaució mértékét, azt hogy milyen időtartamra kötik meg a szerződést, mikor lehet emelni a bérleti díjat, hogyan lehet felmondani a szerződést, ki fizeti a közüzemi díjakat, egyéb költségeket. Egyszóval minden, a felek kapcsolatát alapvetően meghatározó információnak itt kell szerepelni a későbbi vitás ügyek elkerülése végett - javasolja a FEOSZ.

Mostanában gyakori, hogy a bérbeadó ragaszkodik a szerződés közjegyzői okiratba foglalásához, hiszen az akkor azonnal végrehajtható okiratnak számít. Ezzel próbálják bebiztosítani a bérlemény jövőbeni gyors kiürítésének sikerét. A kérdés ebben az esetben az, hogy ki fizeti a szerződéskötés költségeit. Erre nincs egyértelmű válasz, alapesetben a bérbeadó, de ha egy részét ki akarja fizettetni a bérlővel, a bérlő nem tud ellene semmit tenni, ha szüksége van a lakásra.

Kapcsolódó

Bérleti szerződés időtartamát tekintve lehet határozott és határozatlan idejű. A határozott idejű szerződés az időtartam lejártával automatikusan megszűnik, míg a határozatlan idejűnél a felmondási idő elteltével szűnik meg. Egyetemisták esetében felmerülhet kérdésként, hogy a nyári két hónappal, amikor esetleg nincs szükség a lakásra, mi legyen. Ha felmondják a szerződést, nem biztos, hogy találnak helyette másikat szeptembertől, ha pedig nem mondják fel, fizethetik a bérleti díjat, költségeket úgy is, hogy ott sincsenek a lakásban.

A bérleti szerződés aláírásakor szokásosan kéthavi kaució kerül kikötésre, vagyis kéthavi lakbérnek megfelelő összeget kell előre kifizetni. Ez az összeg nem arra szolgál, hogy a szerződés megszűnésekor fedezze az utolsó hónapokban esedékes bérleti díjat, hanem a bérleményben esetlegesen keletkező károk megjavítására illetve a fennmaradó tartozásokra fordítandó. Elszámolást követően visszajár a fennmaradó összeg a bérlő részére.

Mind a bérbeadáskor, mind a bérlők kiköltözésekor érdemes átadás átvételi jegyzőkönyvet készíteni. Ebben lehet rögzíteni a lakás aktuális állapotát, a lakásban lévő berendezési tárgyakat, így később nem lehet vita abból például, hogy volt-e mikrohullámú sütő a lakásban, vagy sem.

Arról is meg kell állapodni, hogy hány személy költözhet be az ingatlanba, valamint érdemes előre tisztázni az ingatlanhoz kapcsolódó házirendet, és a szervezeti és működési szabályzatban foglalt kötelezettségeket, nehogy később érjék a bérlőket kellemetlen meglepetések.

A közüzemi számlák befizetése kapcsán kétféle megoldás létezik, az egyik szerint átírásra kerülnek a bérlő nevére a mérőórák, és személy szerint ő kapja a számlákat. A másik megoldás alapján pedig a bérbeadó fizeti be azokat és havonta elszámolnak a felek. Fontos, hogy ez havonta megtörténjen, mert így nem fordulhat elő az az eset, hogy több hónapnyi elmaradást egyszerre kell megfizetni.

A bérleti díj, egyéb költségek átadásáról kérjenek a bérlők átvételi elismervényt, vagy nyugtát, vagy az is biztosíték lehet számukra, ha bankszámlára utalással fizetnek, hiszen így később is bizonyítható milyen összegeket fizettek meg a bérbeadó felé - írta a FEOSZ.