Bár a lakáspiacot érintő jövő évi szabályozásban még nagyon sok a bizonytalanság, az eddigi információk, illetve várakozások inkább a drágulás gyorsulását vetítik előre. Bár a felértékelődés jövőbeli üteméről egyelőre nem tudhatunk semmi biztosat, a legutóbbi rekordnyeremény példáján – 2020. márciusában 6.431.516.010 forintot fizetett az 5-ös lottó – be tudjuk mutatni, hogy milyen hozamkülönbségekkel járhatott a befektetők egy-egy akkori választása. 

Nagyobb összegek befektetésénél az ingatlan mindig kézenfekvő megoldás, és most különösen is ígéretes lehet, hogy túl vagyunk egy piaci döccenőn, és már látszik, hogy az árak újra elindultak felfelé

– emlékeztetett Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Kapcsolódó

A NAV forgalmi adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérkép legfrissebb adatai alapján láthatjuk, hogy mennyiben ér mást ma a piacon egy közel ugyanakkora befektethető összeg.

Egy négyzetméternyi lakás 2020-ban 454 ezer forintba, míg 2024-ben 766 ezer forintba került, ami egyrészt azt jelenti, hogy a 2020-as nyertes csak az értéknövekedésből 69 százalékos elméleti bruttó hozamot érhetett el ez idő alatt, másrészt viszont azt is, hogy míg ő a 6,4 milliárdjából 236 átlagos lakást vehetett, addig 2024-ben 6,6 milliárdból már csak 144 hasonló otthonra telik.

Mi újság Budapesten?

Ha egyelőre csak a fővárosi lakáspiacon maradunk, akkor is találhatunk akár kétszeres különbségeket is az egyes kerületek között. A belső városrészek általában drágább és keresett lakásai csak átlag alatti értéknövekedést értek el.

2020 és 2024 között az V. kerületben volt a legmérsékeltebb a drágulás (31%), és csak alig nagyobb a szomszédos VII.-ben (32%). A harmadik leggyengébben teljesítő terület a kifejezetten olcsó kerületek közé számító Pesterzsébet (33%) volt. Szemben ezekkel a kerületek mintegy negyedében az 50 százalékot is elérte az átlagárak és ezzel a lakások értéknövekedése.

A versenyben Soroksár nyert a város déli peremén, ahol 76 százalékos volt egy átlaglakás drágulása. Egyébként is többségében a peremi kerületekben regisztrálták a legnagyobb értéknövekedéseket: Újbudán 67 százalékot, Kőbányán 61 százalékot, Rákosmentén 56 százalékot, mellette a XVI. kerületben 52 százalékot, és Csepel is elérte az 50 százalékot. 

Így egy mai főnyereményből jóval szerényebb portfóliót lehetne csak összerakni ezeken a területeken. Például, míg 2020-ban Soroksáron 60 négyzetméteres átlaglakásból még 248-ra tellett volna, addig ma már ugyanannyiból csak 145-re. De a budai Várnegyedben is már csak 91 átlaglakást vehetnének, a korábbi 125 helyett, a legdrágább V. kerületben pedig csak 79-et a négy évvel ezelőtti 101 helyett.

Vidéken még jobban szakíthatunk

Aki pedig vidéken keresett befektetési célpontot, az általában a fővárosiaknál is jobb üzleteket köthetett. A vizsgált négy évben Budapesten volt a legalacsonyabb a lakások átlagos felértékelődése (44%), ehhez közelítően mérsékelt eredményt csak Veszprém (48%) és Nógrád (50%) vármegyék értek el.

Ezekkel szemben a befektetett vagyon értékének közel megduplázását kínálták Somogy (96%), Csongrád-Csanád (88%) és Zala (83%) lakáspiacai. Míg a már említett Somogyban 2020-ban még 226 átlaglakást vásárolhattak volna fel nyereményükből, addig ez a keretük mostanra 118-ra szűkült. De még a hagyományosan legolcsóbb Nógrádban is „be kellene érniük” 622-vel a 906 helyett.

A területi átlagadatoknál jelen esetben érdekesebbek lehetnek a vármegyeszékhelyek mutatói, hiszen lakóingatlant befektetésként, illetve kiadásra vásárolni jellemzően egy-egy nagyvárosban érdemes. A legnagyobb felértékelődést, 78 százalékkal Debrecen kínálta, kevéssel maradt el mögötte Szeged (73%) valamint Kaposvár (70%). A drágulási rangsor másik végén Salgótarján áll, ahol az átlagár emelkedése az 50 százalékot sem érte el (46%), vagy az alig jobban dráguló Szekszárd (51%), illetve Zalaegerszeg (53%).