Országos átlagban továbbra is két számjegyű, 14 százalék körüli az áremelkedés a lakáspiacon, a tavalyi egységes drágulással szemben ugyanakkor most differenciáltak a változások - mondja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci elemzője. Míg a fővárosi értéknövekedés 19 százalék körül alakul, megyei jogú városokban 9 százalék, kisebb városokban 1 százalék ugyanez az arány. Községekben összességében viszont 15 százalékos a csökkenés - fűzte hozzá a szakértő.
A panel a sztár
Az elmúlt években a lakótelepi lakások drágultak legjobban, ugyanakkor az önálló házak ára 11 százalékkal csökkent átlagosan. A tizenkilenc megye közül csak Nógrádban és Somogyban csökkent az eladott lakóingatlanok átlagára idén. A nagyvárosok között tavalyhoz képest a legnagyobb mértékben Kecskemét drágult (17 százalék), majd Tatabánya (16 százalék) valamint Székesfehérvár és Debrecen (15 százalék) következik.
Budapesttel (358 ezer forint négyzetméterenként) természetesen nem számolva Győr-Moson-Sopron a legdrágább, 246 ezer forinttal. A 200 ezres limitet még Hajdú-Bihar és Pest megye haladja meg. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, 70 ezer forint alatti árszinttel; a százezres határt tavaly óta Borsod-Abaúj-Zemplén is meghaladja. Az eladott ingatlanok országos átlagára az év első három negyedévében 260 ezer forint volt négyzetméterenként.
2016-ban továbbra is Győr a legdrágább megyeszékhely 253 ezer forintos fajlagos árral. A kétszázezres limitet még Debrecen, illetve 2015 után további két város, Kecskemét és Székesfehérvár is átlépi. Salgótarján, Miskolc és Szolnok hagyományosan a legolcsóbbak. Nógrád megye székhelye az egyetlen, ahol az eladott lakások átlagára nem éri el a 100 ezer forintot négyzetméterenként.
Nyert a 1075-ös körzet
A budapesti kerületek közül átlag kiemelkedik a VII. kerület, ahol szűk egy év alatt 33 százalékos volt az árnövekedés. Csökkenő árú kerület - a tavalyi évhez hasonlóan - idén sincsen. Irányítószám-körzet szintjén vizsgálva az adatokat, közel 50 százalékos drágulással az élen áll a 1075-ös körzet, azaz a VII. kerület központi része.
A nagyrészt a turisztikai célú, rövid távú lakáskiadás ('Airbnb') hihetetlen népszerűségét követő befektetői roham okozta 22 százalékos árnövekedés után a főváros V. kerülete messze vezeti a budapesti árrangsort, éppen súrolva alulról a 600 ezer forintos négyzetméterár szintet. Ehhez képest a második legdrágább II. kerület átlagára még hajszállal 480 ezer forint alatt marad. Az egységes áremelkedés hatására idén már csak egyetlen kerület, a XXIII. marad valamivel a 200 ezres limit alatt.
Jövőre már csak egy számjegyű lesz a drágulás
A nominális árszint, történelmi rekordot döntve már meghaladja a 2008-as árcsúcsot, sőt reálértékben Budapest is meglépte ezt a szintet. Az országos reálár-szint ugyanakkor még bő 10 százalékkal a 2008-as alatt van. A bérekhez viszonyított árak az 1998/1999-es éveket idézik, 40 százalékkal a korábbi csúcsév 2004, és 20 százalékkal 2008 alatt. Mindemellett nemzetközi összehasonlításban, a környező országok egy részéhez képest is olcsóbbak a magyar, illetve budapesti árak. Idén még két számjegyű lehet az áremelkedés országos szinten, ami jövő évtől, az egyensúlyi szinthez közelítve, illetve az új kínálat belépésével egy számjegyűre csökkenhet. Mindezek mellett a regionális különbségek várhatóan tovább mélyülnek - fogalmazta meg várakozásait az OTP Jelzálogbank elemzője.