Az új lakások ára már második éve lényegében változatlan, miközben az újlakásépítés és -értékesítés visszaesése tovább folytatódik. 2008-hoz viszonyítva a nominális árcsökkenés mértéke 11 százalékos az újlakás-piacon, ez 27,1 százalékos reálérték-csökkenést jelent - olvasható a KSH elemzésében.

Míg az új lakások piacán 2013-ban tovább tart a visszaesés, a használt lakások értékesítésére a második negyedévtől inkább a stagnálás jellemző. 2013 első három negyedévében összesen 1722 lakás épült értékesítési céllal. Ugyanekkor a megfigyelt értékesítések száma 1341 volt, ez alig kétharmada a megelőző év azonos időszakában eladott új lakásokénak. Konkrét lakásárakról az Otthontérképen tájékozódhat.

2013-ban nem volt olyan külső hatás, ami nagyobb kilengéseket okozott volna a lakáspiacon, így az árak alakulását is a kisebb mértékű elmozdulások jellemezték. A használt lakások első negyedévi árindexe 0,8 százalékos emelkedést mutat az előző negyedévhez képest, majd ezt követően enyhe csökkenés jellemzi a következő két negyedévet (rendre 0,5 és
0,3 százalék).

Forrás:KSH

Az új lakások ára az első két negyedévben kissé emelkedett (0,3, illetve 1,3 százalék), ezután a harmadik negyedévben csökkent (-0,6 százalék). 2013-ban nem folytatódott az új és a használt lakások árindexének eltávolodása egymástól. Egy évvel korábban a használt lakások árcsökkenése nagyobb mértékű volt az újakénál és elsősorban ennek az időszaknak
a hatására a használt lakások ára jobban leszakadt a bázisidőszaki szinttől. 2013 harmadik negyedévében a használt lakások tiszta árindexe 10,1, míg az újaké csak 3,4 százalékkal volt alacsonyabb a 2010. évi bázisnál.

Mivel 2013-ban a tiszta árváltozás indexe nem mutatott nagyobb elmozdulást, a teljes árváltozás indexe (az összetételhatás és a tiszta árindex szorzata) együtt mozgott az összetételhatás indexével. Az utolsó megfigyelt negyedév alacsony összetétel-indexét a lakáspiaci forgalom tényleges alakulása mellett fokozza, hogy a - magasabb árszínvonalú
- nagyvárosi lakások adatai nagyobb késéssel érkeznek be, ezek beszámítása a végleges összetétel-indexet és ezzel együtt a teljes árindexet még általában felfelé korrigálja.

9,4 millió egy átlagos lakás ára

2012-ben egy használt lakás 9,9 millió forintot ért, átlagosan 500 ezer forinttal többet, mint 2013 első három negyedévében. Az eladott lakások ára Budapesten 900 ezer forinttal csökkent, egy eladott lakás átlagos ára 13,3 millió forint. Ugyanez az érték a megyeszékhelyeken 9,2, a városokban 8,5, míg a községekben 5,4 millió forint volt. Az agglomerációkon kívül eső községekben ugyanakkor csak 3,7 millió forintért kelt el egy átlagos ingatlan.

Budapesten a használt lakások négyzetméterára 236-ról 222 ezer forintra csökkent 2012 óta. Az országos átlag 9 ezer forinttal lett kevesebb, így értéke 2013 első három negyedévében 141 ezer forint volt négyzetméterenként. A fajlagos lakásárakban még nagyobbak a területi különbségek, mivel a kisebb településeken értékesített lakások általában nagyobb
méretűek (Budapesten és a megyeszékhelyeken 57, illetve 62, a kisebb városokban 69, a községekben átlagosan 75 négyzetméteresek). Így a községek négyzetméterára alig több, mint negyede a budapestinek (59, illetve 222 ezer forint négyzetméterenként). Az agglomerációkon kívül eső községekben a fajlagos lakásár 44 ezer forint négyzetméterenként.

A fajlagos lakásárak eltérő mértékben csökkentek az ország különböző területein. Fokozta a területi árkülönbségeket, hogy több, eleve alacsony lakáspiaci árszínvonalú megyében különösen nagymértékű volt az árak esése 2008 óta (Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád megyék). Ezzel szemben Győr-Moson-Sopron megyében a 2008-ban 148 ezer forintot kitevő négyzetméterár a következő években alig csökkent (-1 százalék).

Forrás:KSH

Míg a megyék lakáspiaci pozícióját az adott megye településszerkezete is befolyásolja, Budapesten egyértelműen látható, hogy az eredetileg drágább környékeken kisebb volt az árcsökkenés. Az ábrán az egyébként egyenes vonalba rendeződő kerületek mellett elkülönülő csoportot alkot négy kerület (I., II. V., XII. kerületek), amelyekben a rendkívül magas árszint mellett 13-15 százalékos árcsökkenést mértek.