2017-ben az EU 28 tagállamai közül 7 ország adta a teljesítmény 70 százalékát, a magyar építőipari szakembereknek is erre a hét országra, különösképpen Németországra érdemes figyelnie - kezdte előadását Koji László. Az uniós tagállamok építőipari teljesítménye már lassulást mutat, 2019-ben ugyan még pozitív lesz az eredmény, de 2020-ban akár mínuszba is fordulhat az előző évhez képest az EU 28-ak teljesítménye.

A 2018-as teljesítményen éllovas Magyarország az üzleti életben nem elfogadható kockázatvállalás mellett tett eleget a kereslet kielégítésének, a 3 év alatti 80 százalékos növekedés nem normális mértékű, elfogadható kockázatvállalás mellett 10-15 százalékkal lehetne évente bővülni - fejtegette az ÉVOSZ elnök.

Kapcsolódó

A növekedéssel párhuzamosan elméletben racionális folyamatoknak kellene végbemenni, azaz koncentrálódásra lenne szükség, e gomba módra tovább szaporodott a cégek száma, jelenleg 103 ezer építőipari vállalkozás működik, az 5 főnél kisebb cégek nagy többségét 55 év felettiek irányítják. Ugyanakkor a 40-400 millió forint értékű projektek komplex felvállalására alkalmas cégből nagyon kevés van, ami súlyos gond.

Koji kiemelte, az új lakások drámai drágulása nem varrható az építőipar nyakába, a KSH által is kimutatott építőipari áremelkedés ugyanis mindössze 10-12 százalék, de egy létesítményen belül a kivitelezési munkák költségének részesedése nem több 30 - 35 százaléknál. Az áremelkedést a cégek a munkabérre és az alvállalkozók kifizetésére fordították, a jövedelmezőség, nagy szórással, átlagosan 5-7 százalék - hangsúlyozta Koji László.

Sok a kilengés, kevés az állami támogatás

Az ÉVOSZ elnöke szerint a lakásépítési piac további bizalomerősítő szabályozási változások nélkül 2021- re lefeleződhet, maximum 10 ezer új lakás épülhet fel, az is csak annak köszönhetően, hogy mindig lesz egy 7-8 ezres nem árérzékeny főként budapestiekből álló csoport, aki hajlandó és képes vásárolni.

Az ágazat súlyponti problémájának Koji a hatékonyság mellett a hatalmas keresleti kilengéseket nevezte. Mint fogalmazott, semmi mást nem szeretnének, mint javítani a versenyképességet és elkerülni a hullámvasutazást, ami már látszik, hogy elkerülhetetlen. Így egyedül az lehet a stratégia, hogy olyan legyen a hullámvasút, amit még az építőipar el tud viselni - mondta az ÉVOSZ elnöke.

A hatékonyságjavítás kapcsán megjegyezte, idén eléri az építőipari teljesítmény a 4000  milliárd forintot (tavaly 3600 milliárd volt a termelés értéke), ehhez 100 milliárdos beruházást hajtottak végre, ebben 25 milliárd forint volt az állami támogatás. Jövőre 6 milliárdra pályázhatnak a cégek, ez összességében nagyon kevés, legalább a duplájára lenne szükség, ahhoz hogy megfelelő minőségben és határidőre teljesíthessék a megrendeléseket - hangsúlyozta Koji.

A hatékonyságjavuláshoz a képzés átalakítása is elengedhetetlen, ami nem szabad, hogy finanszírozási kérdés legyen - tette hozzá.