A lakásállomány 100 éves megújulásához legalább évi 40 ezer lakás építése szükséges. 2019-ben épült mennyiség a szükséges lakásépítésnek mintegy fele, a 2020. első félévi adatok alapján ehhez képest további visszaesés várható. Ezzel Magyarország még jobban lemarad a régiós országokhoz (Ausztria, Lengyelország, Németország, Szlovákia) képest - hangsúlyozza a friss adatokat kommentálva a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE).

Fontosnak tartják, hogy a kormány aktív intézkedésekkel őrizze meg legalább a 2019-es lakásépítési szintet (cca. 20 ezer lakás/év), s innen kellene tovább ösztönözni és megfelelő szintre emelni a lakásépítések számát. Enélkül a lakásfejlesztések éveken át nem fognak tudni beindulni, az újabb visszaesés és az ágazat hektikussága pedig megszűnő munkahelyeket, kihasználatlan építőipari kapacitásokat, nemzetgazdasági károkat is okoz.

Kapcsolódó

A TLE szerint a jelen helyzetben a rozsdaövezeteken kívüli területekre is visszahozható lenne 5 százalékos áfakulcs, az ingatlanfejlesztők által javasolt szektorális különadóval (4 százalék) kiegészítve. A szektorális különadó mértékének módosításával a kormány reagálni tudna az aktuális konjunkturális ciklusra. A magánépítők számára az áfavisszatérítés bővítését javasolják.

Piaci és közhasznú bérlakásépítésekkel, a felújítások támogatásával serkenték a lakásépítést. A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram - erősíti meg korábbi álláspontját a TLE, hozzátéve, hogy évi 20 ezer új lakásban kellene meghatározni a "lakásépítési minimumot".

Amiben bízni lehet

A használatba vételi engedélyek növekvő száma mögött az elmúlt évek 5 százalékos áfája áll, ezzel szemben az új építési engedélyek száma csökken, hiszen az áfaemelést követően a fejlesztők már alig indítanak új projekteket - kommentálta a KSH ma megjelent gyorstájékoztatójának adatait Földi Tibor, a Cordia igazgatóságának elnöke.

A szakember szerint igaz, hogy az építőiparban is érezhetőek a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásai, ugyanakkor más iparágakhoz - például az idegenforgalomhoz vagy a vendéglátáshoz - képest jóval kevésbé. Számos ingatlanfejlesztési projekt a járványhelyzet kezdetekor már jelentős előértékesítettséggel, megfelelő finanszírozással rendelkezett, ez pedig biztosította a folyamatos munkát és a stabil megrendelésállományt. Véleménye szerint bizakodásra ad okot a rozsdaövezeti fejlesztések 5 százalékos áfakulcsa, de a készülő rozsdaövezeti térképeknek minél nagyobb területet kell magukba foglalniuk, természetesen a szakmai szempontok figyelembevételével.

A fellendülés jegyeit látja a kormány

Az első félévben 34 százalékkal nőtt az átadott lakások száma az előző év azonos időszakához képest. A kormány lakáspolitikai célja a koronavírus-járvány által kiváltott gazdasági válság ellenére változatlan: segíteni a családokat az otthonteremtésben, valamint támogatni a fiatalokat a lakáshoz jutásban - hangsúlyozza kommentárjában a Pénzügyminisztérium (PM).

Az építési engedélyek és bejelentések számának csökkenése kapcsán kiemelik, az április-májusi visszaesés még erőteljesebb volt, azonban júniusban a tavalyinál majdnem kétszer több lakás építését kezdeményezték, ez pedig annak a jele, hogy a magyar gazdaság kilábalása a válságból egyértelműen megkezdődött.