Az elmúlt évben 14 389 új lakás épült, 44 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 37 997 volt, 20 százalékkal több a 2016. évinél. Éves bázison Budapesten nem volt növekedés, a városokban és a községekben viszont több mint másfélszer annyi lakás épült - közölte a KSH.

Az épített lakások számának növekedése igen pozitív, a kiadott lakásépítési engedélyek utolsó negyedévi mérséklődése azonban figyelmeztető jel. A beruházók óvatosak, s ez az óvatosság a kedvezményes lakásáfa végének közeledtével egyre erősödni fog. Ez természetesen a társasházi lakások építését veti vissza elsősorban - hívja fel a figyelmet a Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) a friss lakásépítési adatokat kommentálva.

Kapcsolódó

A 2016-2017-ben megindult kedvező trend folytatódásához feltétlenül szükséges lenne az 5 százalékos áfakulcs fenntartásának szándéka - vagy más, azzal egyenértékű megoldás bevezetése - a kormány részéről. Mivel egy nagyobb beruházási projekt átfutási ideje legalább 1,5 év, ahhoz, hogy ne torpanjon meg a lakásépítések üteme, sürgető, hogy mielőbb tájékoztatást kapjon az ágazat a 2020-ban életbe lépő szabályozási környezetről - hangsúlyozza a szakmai egyesület.

Álláspontjuk szerint mind a fejlesztők, mind a többi építőipari szereplő - anyaggyártók, kivitelezők - számára kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából.

A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, meghatározza a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába - véli a TLE.

Ezt javasolja a TLE

A kormány tegyen szándéknyilatkozatot, hogy a csok-rendeletet minimum 10 évig fenntartja, így csökkenne a nyomás a családokon, mégis megfelelő demográfiai ösztönzést jelentene és hozzájárulna a kiegyenlített lakáspiaci keresletet kialakulásához is.

Legyen egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál az összes szükséges információval az otthonteremtők számára.

Konszenzussal fogadjanak el egy legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimumot az alapvető elvekkel, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokkal, a legfontosabb támogatási eszközökkel és azok hozzávetőleges éves keretösszegével.

Kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos felügyelje a területet, aki koordinál, egyeztet, integrálja a javaslatokat.

A felújításokat ösztönözné a visszaigényelhető áfa, s fontos lenne minél több európai uniós forrást felhasználni a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra. Ez évente nagyságrendileg százezer lakás felújítását jelenthetné, ami a lakásépítések mellett szintén hozzájárulna az építőipar és az építőanyagipar felfutásához.

Marad a kereslet, folytatódik a drágulás

Idén az ingatlanfejlesztők által meghirdetett határidők alapján akár 10 ezer új otthon is megkaphatja a használatba vételi engedélyt Budapesten, ami több mint háromszorosa a 2017-ben mért közel 2800-as értéknek - prognosztizálja a friss adatokat kommentálva Földi Tibor, a Futureal csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója. Várakozásai szerint lassuló ütemben, de tovább nőnek majd a kivitelezési költségek, ezért - valamint az új lakások iránti erős kereslet miatt - idén 8-10 százalékkal nőhet a budapesti új lakások ára.

A kiadott új építési engedélyek száma ugyanakkor már 2018 év végétől csökkenésbe válthat, ha a kormány nem hosszabbítja meg vagy teszi véglegessé az új építésű lakóingatlanok 5 százalékos áfáját - erősíti meg Földi Tibor is. E várható csökkenés oka, hogy az akkor elinduló projekteket már nem lehet majd befejezni 2019 előtt, márpedig a jelenleg ismert tervek szerint 2020-tól újra a 27 százalékos áfakulcs lesz majd érvényben az új lakások esetében.

Kulcskérdés az áfa

Az idei év nagy kérdése a kedvezményes áfakulcs sorsa - hangsúlyozta Árendás Gergely, a BudaPart beruházásért is felelős Property Market Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezetője is. Véleménye szerint amennyiben a hatályos szabályok nem változnak, nem kizárható az év második felében a megindított beruházások számának némi visszaesése. Az év azonban így is eredményes lehet, hisz a tavalyi, több mint 2700 átadott budapesti lakás után, a jelenlegi kilátások alapján legalább 6000-7000 lakás épül meg, annak ellenére, hogy az építőipari kapacitáshiány és kivitelezési költségnövekedés nagy kihívás elé állítja a kivitelezői háttér nélküli beruházókat - olvasható lapunkhoz eljuttatott kommentárjában.

Az árakkal kapcsolatban Árendás Gergely megjegyzi,  az újépítésű lakások piacán körülbelül 5 éve tart a drágulás, amely különösen 2016-ot követően vált jelentőssé: míg 2016-ban 27, addig 2017-ben mintegy 20 százalékos volt az éves áremelkedés.

Idén és jövőre így jelentős átadási hullámra számít a Takarékbank elemzője. Suppan Gergely szerint 2019 végére tetőzhetnek a lakásátadások, 2020-tól pedig jelentősen visszaeshetnek, ha a kifut a kedvezményes áfa. A bizonytalanságot tükrözi, hogy a tavalyi utolsó negyedévben már megtorpant az építési engedélyek számának növekedése.

Az irodaépítések, ingatlanfejlesztői piac, ipari és logisztikai beruházások, a tisztán állami és uniós támogatású projektek felfutásával az elemző idén a gazdasági növekedés gyorsulására számít, a GDP növekedése elérheti a 4,5 százalékot is. A társasházépítések és az ingatlanfejlesztések döntő része Budapesten zajlik, a lakásátadások száma idén és jövőre a fővárosban meghaladhatják a tízezret - írta kommentárjában Suppan Gergely.

Problémát okoz a munkaerőhiány

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a több mint 14 ezer átadott lakás megfelel várakozásoknak és jól mutatja a piac növekedését. A kereslet évek óta egyre erősödik az új lakások iránt, de az elmúlt években még kevés lakás készült el, a  vevők egy része tervezőasztalról vásárolt. Az elmúlt egy év során országszerte átlagosan közel 70 százalékkal emelkedett a hirdetések után érdeklődők száma, a trend 2018 elején folytatódott.

A múlt évben már jól látszott a vidéki lakáspiac erősödése, a megyei jogú városokban 90 százalékkal emelkedett a kereslet az új lakások iránt, ami bőven meghaladja a fővárosi, még mindig nagyon jelentősnek mondható több mint 50 százalékos emelkedést.

A fővárosban és a nagyvárosokban túlnyomórészt értékesítési céllal építettek lakásokat. A kisebb városokban pedig a saját erős családiház-építés a jellemző. A fővárosban tavaly 9 százalékkal kevesebb lakás épült eladási céllal 2016-hoz képest, ami legfőképpen a szűkös építőipari kapacitásoknak és a munkaerőhiánynak köszönhető Balogh szerint.

Képünk forrása: Pixabay