Bruttó 577 900 forint volt az átlagbér 2023. márciusban, ami kedvezmények nélkül nettó 384 300 forintnak, míg a kedvezmények figyelembevételével 398 000 forintnak felel meg. A KSH adatai alapján
a kedvezmény nélküli nettó átlagfizetés 16,6 százalékkal, míg a kedvezményekkel kalkulált 16,5 százalékkal növekedett.
A magas, 25,2 százalékos márciusi infláció miatt a reálkereset 6,9 százalékkal csökkent, vagyis ennyivel mérséklődött a vásárlóereje.
Mennyi hitelre lenne elég a fizetésünk?
Az viszont egy másik kérdés, hogy egy átlagos fizetéssel rendelkező hiteligénylő mennyi hitelre lenne jogosult most, illetve ez az érték hogyan alakult az elmúlt időszakban.
A kérdés szempontjából az átlagjövedelem és a kamatok változása lehet fontos a Bankmonitor szakértői szerint.
Nemcsak a jövedelmek nőttek az elmúlt évben, hanem a hitelkamatok is:
- 2022. márciusban a nettó átlagkereset kicsivel 330 ezer forint alatt volt, ekkor a legolcsóbb fix kamatozású lakáshitelhez 5,73 százalékos kamattal lehetett hozzájutni.
- Idén márciusban a 384 300 forintos nettó átlagkereset mellett a legolcsóbb lakáshitel éves költsége már 9,09 százalék volt.
A kamat emelkedése sajnos egy év alatt elbillentette a mérleget: 20 éves futamidőre márciusban 21,2 millió forint jelzáloghitelt lehetne legfeljebb igényelni az átlagbérrel.
Egy évvel korábban ez még 23,5 millió forintra lett volna elegendő.
Sokkoló, ami a hitelekkel történt, itt van, mikor rendeződhet a helyzet
2023 első negyedévében több, mint 65 százalékkal esett vissza a lakáshitelfelvétel volumene. A jelenlegi kereslet-visszaesés mögött a magas kamatokon túl a lakosság saját anyagi helyzetének bizonytalansága és az infláció áll. Szakértők válaszoltak, mely pontokon segíthetné a szabályozó a piac hatékonyabb működését. Bővebben>>>Jó hír, hogy egy ideje stagnálnak a hitelköltségek
Éves összevetésben tehát még mindig rossz a helyzet, de az elmúlt időszakban már javulás tapasztalható. Februárhoz képest 1,7 millió forinttal nőtt az átlagbérrel elérhető lakáshitel összege.
A hitelköltségek ugyanis nem emelkedtek, az átlagos jövedelem viszont nettó 353 200 forintról 384 300 forintra nőtt.
A számítás során a szakértők abból indultak ki, hogy a bank a jövedelem felét terhelheti meg – ez a jogszabályi korlát –, ettől azonban a pénzintézetek szigorúbb irányba eltérhetnek. Illetve egy lakáshitel esetében lényeges szempont azon ingatlan értéke is, amely a hitel fedezetéül szolgálna.