Októberben a háztartások által újonnan felvett lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség mutatója csökkent, miközben az új szerződések értéke növekedett.
A lakossági ügyfelek számára a babaváró támogatáshoz kapcsolódóan nyújtott hitelek új szerződéses összege októberben 24 milliárd forint volt. A program kezdetétől október végéig eddig már összesen 2577 milliárd forint értékben kötöttek ilyen szerződést a háztartások.
Kedvező folyamat, hogy a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forint- és eurohitelek átlagos kamatlába csökkent. Összességében a háztartásokkal kötött lakáscélú hitelek nagyságrendje októberben meghaladta a 118 milliárd forintot, ami 4,2 százalékos emelkedést jelent az előző hónaphoz képest.
Az adatok nemcsak a használtlakás-piac számára bírnak releváns tartalommal, de az építőiparban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozói szegmensnek is. A bankok által októberben megítélt lakáscélú hitelek 118 milliárdos összege még mindig nem reményteli az építőipar és az építőanyag-kiskereskedelem számára
– kommentálta az adatokat Juhász Attila az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag- kereskedelmi Tagozatának elnöke.
A használtlakás-szektor az ingatlanpiaci szakértők szerint pezsgésnek indult, de az októberben a vásárlásra megítélt hitelek 91 milliárdos összege reál értelemben még mindig elmarad a 2021-es havi 90 milliárd forint feletti értékektől. Ez azért érinti fájdalmasan az építőipar kisebb szereplőit, mert a használt lakások felújítása sok mikro- és kisvállalkozás megélhetését biztosítja.
További probléma, hogy az építésre és bővítésre, illetve a felújításra és korszerűsítésre megítélt hitelek sem nagyon mozdultak el a mélypontról. Az előbbiekre októberben megítélt 8 milliárd forint jócskán elmarad a 2022 tavaszi 20 milliárdot meghaladó értékektől, a felújítási és korszerűsítési hitelek 4 milliárdos összege pedig nominálisan is csak negyede a csúcsidőszaki havi 12-13 milliárdnak
– hangsúlyozta Juhász Attila.
Az ÉVOSZ tagozati elnöke úgy véli, hogy az új vidéki otthonteremtési támogatás, az energiahatékonysági támogatás egyszerűsítése, valamit a többi tervezett lakhatási támogatás felpörgetés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a hazai építőiparban tevékenykedő kkv-k új lendületet vegyenek.
Gyors megoldást jelentene továbbá az építőipar és ezen keresztül a gazdaság növekedésére, ha az EKR - Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerről szóló törvény várható módosításában számottevően megemelnék az energiakereskedők energiahatékonysági hozzájárulásának jelenlegi 0,5 százalékos mértékét, mert ez több tízezer ház és lakás energiahatékonysági felújításának lehetne ösztönzője.