A 25 ezer fő feletti városok oktatási, egészségügyi, foglalkoztatási adatai, valamint a KSH mutatói alapján, a nemzetközi szakmai trendekhez igazodva készítette a hazai városok, illetve a budapesti kerületek élhetőségi rangsorát az OC. Az így felállított sorrendet tovább árnyalták a cég saját lakáspiaci tranzakciós tapasztalataival. Az összevetésből kiderül, hogy a piac mennyire értékeli az objektíven mérhető, az életminőséget és komfortot jellemző tényezőket, és hol tűnik úgy, hogy a kereslet-kínálat dinamikája más szempontokat helyez előtérbe.

Belváros az élen

Kapcsolódó

A korábbi évekhez hasonlóan idén is kedvezőbb értékek jellemzik a főváros belső kerületeit, míg kedvezőtlenebbek a kisebb vidéki városokat és egyes külső pesti kerületeket. Az agglomeráció és a vidéki megyeszékhelyek a középmezőnyben helyezkednek el. A foglalkoztatottság, az egészségügyi ellátás és az oktatás mutatói a város méretének növekedésével arányosan kedvezőbbek, míg a kisebb városok és a főváros belvárosi kerületei a munkába járás időtartamában végeztek az élen - írja elemzésében az OC.

A ranglista első hat helyén tavalyhoz képest nincs lényegi elmozdulás, az élmezőnyben továbbra is a fővárosi kerületek szerepelnek. Az élhetőségi lista első két helyezettje az I. és az V. kerület 84 és 82 százalékos értékkel. A két kerület a legtöbb mutatóban kiemelkedő, egyedül az odavándorlók népességre vetített számában mondható átlagosnak.

Az I. és az V. kerületet az élmezőnyben a pesti belváros további kerületei követik (VI., VII., IX., XIII.), valamint a budai kerületek közül kettő (II. és a XII.) a maguk 61-70 százalékos eredményével. A budai és pesti kerületek mutatói említésre méltóan eltérnek egymástól, mivel a II. és a XII. kerület értékei a felsőfokú végzettségűek és a foglalkoztatottak arányát tekintve kiemelkedő, míg a belvárosi kerületek (az I. és V. kerület kivételével) elsősorban a vándorlási mutató és a munkába járás időtartama alapján került az élmezőnybe; az I. és V. kerületek a gimnáziumi tanulók számában is vezet.

A rangsor végén néhány külső pesti kerület áll 36-46 százalékos eredménnyel. Főként azért, mert innen (a XV., XVI., XVII., XVIII., XX., XXI., és XXIII., kerületekből) sok időbe telik a munkába járás, miközben a vizsgált szolgáltatások egy részét nem helyben veszi igénybe a lakosság. Ugyanakkor a belvárostól való távolság, valamint a szomszédos agglomerációs településekhez képest relatív magas ingatlanárak miatt kevésbé vonzó költözési célpontok. A többi mutatóban viszont átlagosnak bizonyultak.

Itt a legjobb élni vidéken

Veszprém és Eger értékei a legjobbak vidéken (67-61 százalék), ennek elsődleges oka, hogy az itt élők jutnak be leghamarabb a munkahelyükre (a teljes mintához képest 96-99 százalékos eredményt értek el ebben).

A régióközpontok nagyon hasonlóan szerepeltek: Székesfehérvár és Pécs értékétől (55 százalék) alig maradt el Győr és Szeged (54 százalék), illetve Debrecen (53 százalék). Egyedül Miskolc mutatója volt kicsit gyengébb (49 százalék).

A megyei jogú városok többsége 46-55 százalékos eredményt ért el, amivel a középmezőnyben foglalnak helyet. Tavalyhoz hasonlóan a megyei jogú városok között idén is Hódmezővásárhely és Érd szerepelt a leggyengébben (46 százalék).

Az agglomerációban Budaörs és Szentendre értékei a legjobbak (57-55 százalék), ami a középmezőny elejére sorolta a két várost. A két település az idevándorlók számában emelkedett ki a többi város és kerület közül, igazolva a korábbi adatokat, miszerint az elmúlt években a legnagyobb vándorlási nyereséget Pest megye fővároshoz közeli települései érték el.

Jobb életminőség, magasabb ár

Az emberek a magasabb életminőséget kínáló környezetért hajlandók többet fizetni, ennek következtében az ingatlanárak a jobb körülményeket biztosító városokban magasabbak, és ezekben a városokban a vándorlási mérleg is pozitív. Amennyiben az OC életminőség mutatóinál kialakult rangsort összevetjük a KSH által publikált használt társasházi téglalakások fajlagos árának átlagértékeivel, akkor két majdnem megegyező rangsort kapunk. Ez arról árulkodik, hogy az ingatlanárakra komoly hatással vannak az életminőségi mutatók. A főváros belső, és budai kerületeinek a lakásárai a legmagasabbak. Az I., II., az V., és a XII. kerületek nem csak a kiválasztott életminőség-mutatók szempontjából kiválóak, hanem ezzel összefüggésben a legdrágább kerületek is.

Akad néhány város és kerület, ahol az árak alul vagy felül reprezentálják a város életminőség rangsorban elért pozícióját. A főváros kerületeinek sorrendben elfoglalt helyét az ingatlanárak jellemzően erősítik, míg a vidéki városokét gyengítik.

Mindez azzal magyarázható, hogy az emberek költözés során olyan szempontokat is figyelembe vesznek, melyek nem, vagy csak nehezen mérhetők: ilyen szempont lehet az épített és természetes lakókörnyezet minősége, de a társadalmi közeg minőségi is ide sorolható.

Az ingatlanárak pozitív hatására jó példa a peremkerületnek számító III. kerület. Az itt élő népesség a szolgáltatások egy részét más kerületekben veszi igénybe, de az ingatlanárak arról árulkodnak, hogy az ideköltözőket az elérhető szolgáltatásokon kívül más szempontok is vezérlik, mint a jó közlekedési kapcsolatok.

Az ingatlanárak legjobban a megyei jogú városok pozícióján rontanak - állapítja meg elemzésében az OC. A legtöbbet összesen 6 szálékpontot Szekszárd és Salgótarján értékén. Mindez azt jelenti, hogy az árak nem tükrözik a rendelkezésre álló szolgáltatásokat, azok alul értékelődnek. Ebben olyan szempontok játszhatnak szerepet, mint a szórakozási lehetőségek szűkössége. Ugyanakkor a legtöbb a település életminőségben elért helyezését az ingatlanárak is igazolják, azzal korrigálva csak minimálisan térnek el értékeik.