A lakosság lakásfelújításokra és korszerűsítésekre vonatkozó 2020 első negyedévi rövid távú (azaz a következő egy évre vonatkozó) várakozásai lényegében megfelelnek az egy negyedévvel korábbiaknak - a változás a statisztikai hibahatáron belüli. Éves alapon is lényegében stagnálás érezhető.

A koronavírus okozta járvány negatív hatásai ellenére a lakások felújítását illetve korszerűsítését illető lakossági várakozások nem törtek ki az elmúlt két évben tapasztalt sávból. A következő egy évben a magyar háztartások csaknem 12 százaléka tervez (biztosan vagy valószínűleg) nagyobb összeget költeni lakására - olvasható a friss felmérésben.

Kapcsolódó

Budapesten a háztartások 11 százaléka készül felújításra

Ha e tervek megvalósulnak, akkor egy éven belül mintegy 450 ezer lakáson végezhetnek kisebb-nagyobb munkálatokat. A családi házak mintegy 14 százaléka (azaz lényegében minden hetedik ház) lehet érintett korszerűsítésben vagy felújításban, míg a társasházak esetében ugyanez az arány megközelíti a 10 százalékot. Budapesten a megkérdezett háztartások 11, a megyeszékhelyeken 9, az egyéb városokban 14 és a községekben 12 százaléka készül felújításra.

A felújítást tervezők csaknem háromnegyede saját megtakarításait (is) hasznosítaná. (Amely háztartások nem tervezik saját forrás felhasználását, leginkább banki hitelből, kisebb részt lakás-takarékpénztári megtakarításból illetve állami támogatásból fedeznék a felmerülő költségeket.)

A felújítók negyede használja az ltp-t

Csaknem minden negyedik felújításra készülő háztartás lakás-takarékpénztári megtakarításait is felhasználná - azaz e megtakarítási lehetőség igen fontos szerepet játszik a lakásvagyon karbantartásában. Ennek fényében a GKI szerint különösen furcsa, hogy a kormányzat megszüntette e takarékossági forma állami támogatását. Lényegében minden ötödik válaszadó bankhitel felvételét jelezte, illetve tervezi ezt.

Minden hetedik lakásfelújításnál valamilyen formában szerepet kap az állami támogatás. Állami támogatást a családi házban élők csaknem kétszer annyian vennének fel, mint a társasházai lakásban lakók. Rokoni, baráti kölcsönben csak minden huszadik háztartás gondolkodik. Lényegében csak a 30 év alatti fiatalok terveznek ilyen finanszírozási megoldást. A lakás-takarékpénztári és a munkáltatói hitelek szerepe a lakás-felújítás és korszerűsítés terén marginális.