A NAV idei első háromnegyedéves adatait feldolgozva az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkép elemzése az előző év hasonló időszakához viszonyítva országosan 9,6 százalékos drágulást mutat nominálisan, ami 5 százalékot meghaladó reálár-növekedést jelent. Ezen belül Budapest mutatója 7,5 százalékos, a megyei jogú városoké 9,1 százalékos, míg a kisebb városok és községek árszintje ezt meghaladó mértékben nőtt.

Idén a lakótelepi lakások áremelkedése valamelyest meghaladta az egyéb társasházi lakásokét. 2014-hez viszonyítva ez a részpiac eddig átlagosan 311 százalékos értéknövekedésen ment keresztül, míg az egyéb társasházi lakások drágulási üteme 304 százalékos. Az idén eladott lakótelepi lakások országos átlagára így már meghaladja négyzetméterenként az 590 ezer, míg Budapesten a 800 ezer forintot

– mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.

Kapcsolódó

A 19 vármegye közül idén sehol nem csökkent az eladott lakóingatlanok átlagára. Az áremelkedési rangsor élén, 16 százalékos növekedéssel Bács-Kiskun vármegye áll, és 14 százalék feletti még Nógrád és Fejér mutatója. Budapesttel (négyzetméterenként 991 ezer forint) természetesen nem számolva immár ötödik éve Somogy a legdrágább vármegyénk (négyzetméterenként 764 ezer forint), ám a dobogó harmadik fokára – Pest után, Győr-Moson-Sopront megelőzve – most ismét Hajdú-Bihar került.

Ilyen árakkal találkozhatunk Budapesten és a nagyvárosokban

Az idei első háromnegyed évben, nagyvárosaink közül Szombathely drágult legnagyobb ütemben, 13 százalékkal. Ezt Szekszárd, Kecskemét és Salgótarján követi 12-12 százalékkal. Szekszárd és Szombathely a 2023-as teljes éves adatok alapján is dobogósok voltak. A többi nagyvárosnál kimagaslóan drágább Debrecen (752 ezer forint/m2) mögött most ismét Győr (692 ezer forint/m2) a második, hajszállal megelőzve Veszprémet (688 ezer forint/m2). Emellett még Székesfehérvár, Szeged és Kecskemét lépi át a hatszázezres limitet.    

Budapesten szembeötlő a XXIII. kerület 40 százalékos éves drágulása. Ez annak következménye, hogy a kerületben az elmúlt években több nagy lakásprojekt indult, és a fővárosi szinten alapból csekély soroksári forgalom miatt az ezekben eladott lakások magasabb átlagára látványos kilengést okoz. Míg három éve még csak az V. kerület lépte át az egymillió forintos átlagárat, az idei év első kilenc hónapjának statisztikája alapján immár hét másik kerület is e limit fölé jutott. Továbbra is a főváros V. kerülete vezeti a budapesti árrangsort 1,37 millió forintos átlagos négyzetméterárral. 

Állami és piaci ösztönzők pörgetik a lakáspiacot

2024-ben váratlanul gyorsan magunk mögött hagytuk a csupán mintegy másfél évig tartó lakáspiaci recessziót. Bár a gyorsabb gazdasági növekedést egyelőre strukturális problémák hátráltatják, a releváns makrogazdasági tényezők idei javulása (rekord foglalkoztatottság, zuhanó infláció, újra reálbérnövekedés, csökkenő kamatszint) mellett az elhalasztott kereslet az év elején gyorsan aktivizálódott, aminek az új csok plusz hitelkonstrukció adott további lendületet az elemzés szerint.

A tavalyi alacsony bázishoz viszonyítva idén mintegy 25 százalékos növekedéssel 130 ezer körüli tranzakcióra számíthatunk, és bár ilyen mértékű forgalomerősödést legutóbb 2014-ben, hét év csökkenés, ill. stagnálás után láthattunk, ez a volumen még valamelyest elmarad az előző tíz év átlagos tranzakciószámától. A forgalomnövekedést az árak is lekövették. Az idei év egészére 10-12 százalék körüli nominális lakásáremelkedést várunk.

Minden jel arra mutat, hogy 2025-ben tovább folytatódik a lakáspiaci kilábalás. A gazdaság erősödését és a fizetőképes kereslet növekedését várhatjuk, amit számtalan állami intézkedés, illetve piaci körülmény segít majd. A 2026-os választások előtt a potenciálisan lakást vásárlók és felújítók széles tömege találhat hozzáférhető forrást és bővebb kínálatot célja megvalósításához. Emellett a Kormány szándékai szerint a bérlők helyzete is javulhat. Előrejelzések szerint a forgalom 2025-ben 15-20 százalék közötti mértékben bővülve meghaladhatja a 150 ezer tranzakciót. Az árszint a bérdinamikával párhuzamosan, ismét könnyen 10 százalékot meghaladó ütemben nőhet.